⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Mózes első könyve
capítulo 33
verso 1
Jákob felnézett, és látta, hogy jön Ézsau 400 férfival. Ezért azt mondta Leának, Ráhelnek és a két szolgálónak, hogy vegyék magukhoz a gyermekeiket.
verso 2
A szolgálókat meg a gyermekeiket állította előre, utánuk jött Lea a gyermekeivel, majd Ráhel és József leghátul.
verso 3
Jákob ment legelöl, és hétszer földig hajolt, miközben egyre közelebb ért a bátyjához.
verso 4
Ézsau pedig eléje futott, megölelte, megcsókolta, és mindketten könnyekre fakadtak.
verso 5
Amikor Ézsau felnézett, látta az asszonyokat meg a gyermekeket, és megkérdezte: „Kik ezek veled?” Mire ő így felelt: „A gyermekek, akiket Isten kedvesen a szolgádnak adott.”
verso 6
Ekkor előléptek a szolgálók a gyermekekkel, és meghajoltak.
verso 7
Lea is előlépett a gyermekeivel, és meghajoltak. Majd József lépett elő Ráhellel, és ők is meghajoltak.
verso 8
Ézsau ekkor ezt kérdezte: „Miért küldted ezeket az embereket és a nyájakat, amelyekkel találkoztam?” Erre ő így felelt: „Azért, hogy elnyerjem az uram jóindulatát.”
verso 9
Ézsau ekkor ezt mondta: „Sok nyájam van nekem, testvérem. Tartsd csak meg, ami a tied!”
verso 10
Jákob azonban ezt mondta: „Ne úgy legyen, kérlek! Ha már elnyertem a jóindulatodat, akkor fogadd el kezemből az ajándékomat, mert azért hoztam, hogy láthassam az arcodat. És láttam az arcodat, mintha Isten arcát látnám, hiszen szívesen fogadtál.
verso 11
Kérlek, vedd el az ajándékomat, amelyet neked hoztam, mert Isten jóindulatú volt velem, és mert megvan mindenem.” És tovább unszolta, az pedig végül elfogadta.
verso 12
Később Ézsau ezt mondta: „Induljunk, menjünk, én majd előtted megyek!”
verso 13
Jákob azonban így szólt: „Tudja az én uram, hogy a gyermekek még gyengék, és szoptatós juhok meg marhák vannak velem. Ha csak egy napig is túl gyorsan terelik őket, az egész nyáj elpusztul.
verso 14
Kérlek, uram, menj szolgád előtt, de én hadd folytassam az utat lassabban, hogy az állatok és a gyermekek is tudjanak jönni, míg oda nem érek az uramhoz Szeirbe.”
verso 15
Ézsau ekkor így szólt: „Kérlek, hadd hagyjak veled néhányat az embereim közül.” Erre ő ezt mondta: „Minek az? Csak nyerjem el az uram jóindulatát!”
verso 16
Ézsau tehát még aznap visszatért Szeirbe.
verso 17
Jákob pedig elindult Szukkótba, majd épített magának házat, az állatainak pedig aklokat készített. Ezért nevezte el azt a helyet Szukkótnak.
verso 18
Miután Jákob eljött Paddán-Arámból, épségben megérkezett Sikem városába, amely Kánaán földjén van. A város közelében tábort ütött.
verso 19
Majd megvette azt a darab földet, ahol sátrat vert, Sikem apjának, Hámornak a fiaitól 100 ezüstpénzért.
verso 20
Oltárt emelt ott, és így nevezte: Isten, Izrael Istene.
Libros
