Mózes első könyve

Capitole:

… 31 32 33 34 35 …   ⇤ ← 33 → ⇥

versetul 1

Jákob felnézett, és látta, hogy jön Ézsau 400 férfival. Ezért azt mondta Leának, Ráhelnek és a két szolgálónak, hogy vegyék magukhoz a gyermekeiket.

versetul 2

A szolgálókat meg a gyermekeiket állította előre, utánuk jött Lea a gyermekeivel, majd Ráhel és József leghátul.

versetul 3

Jákob ment legelöl, és hétszer földig hajolt, miközben egyre közelebb ért a bátyjához.

versetul 4

Ézsau pedig eléje futott, megölelte, megcsókolta, és mindketten könnyekre fakadtak.

versetul 5

Amikor Ézsau felnézett, látta az asszonyokat meg a gyermekeket, és megkérdezte: „Kik ezek veled?” Mire ő így felelt: „A gyermekek, akiket Isten kedvesen a szolgádnak adott.”

versetul 6

Ekkor előléptek a szolgálók a gyermekekkel, és meghajoltak.

versetul 7

Lea is előlépett a gyermekeivel, és meghajoltak. Majd József lépett elő Ráhellel, és ők is meghajoltak.

versetul 8

Ézsau ekkor ezt kérdezte: „Miért küldted ezeket az embereket és a nyájakat, amelyekkel találkoztam?” Erre ő így felelt: „Azért, hogy elnyerjem az uram jóindulatát.”

versetul 9

Ézsau ekkor ezt mondta: „Sok nyájam van nekem, testvérem. Tartsd csak meg, ami a tied!”

versetul 10

Jákob azonban ezt mondta: „Ne úgy legyen, kérlek! Ha már elnyertem a jóindulatodat, akkor fogadd el kezemből az ajándékomat, mert azért hoztam, hogy láthassam az arcodat. És láttam az arcodat, mintha Isten arcát látnám, hiszen szívesen fogadtál.

versetul 11

Kérlek, vedd el az ajándékomat, amelyet neked hoztam, mert Isten jóindulatú volt velem, és mert megvan mindenem.” És tovább unszolta, az pedig végül elfogadta.

versetul 12

Később Ézsau ezt mondta: „Induljunk, menjünk, én majd előtted megyek!”

versetul 13

Jákob azonban így szólt: „Tudja az én uram, hogy a gyermekek még gyengék, és szoptatós juhok meg marhák vannak velem. Ha csak egy napig is túl gyorsan terelik őket, az egész nyáj elpusztul.

versetul 14

Kérlek, uram, menj szolgád előtt, de én hadd folytassam az utat lassabban, hogy az állatok és a gyermekek is tudjanak jönni, míg oda nem érek az uramhoz Szeirbe.”

versetul 15

Ézsau ekkor így szólt: „Kérlek, hadd hagyjak veled néhányat az embereim közül.” Erre ő ezt mondta: „Minek az? Csak nyerjem el az uram jóindulatát!”

versetul 16

Ézsau tehát még aznap visszatért Szeirbe.

versetul 17

Jákob pedig elindult Szukkótba, majd épített magának házat, az állatainak pedig aklokat készített. Ezért nevezte el azt a helyet Szukkótnak.

versetul 18

Miután Jákob eljött Paddán-Arámból, épségben megérkezett Sikem városába, amely Kánaán földjén van. A város közelében tábort ütött.

versetul 19

Majd megvette azt a darab földet, ahol sátrat vert, Sikem apjának, Hámornak a fiaitól 100 ezüstpénzért.

versetul 20

Oltárt emelt ott, és így nevezte: Isten, Izrael Istene.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50