Mózes első könyve

Capitole:

… 26 27 28 29 30 …   ⇤ ← 28 → ⇥

versetul 1

Ekkor Izsák hívatta Jákobot, megáldotta, és ezt parancsolta neki: „Ne Kánaán lányai közül vegyél feleséget!

versetul 2

Menj Paddán-Arámba, Betuelnek, anyád apjának a házába, és onnan vegyél magadnak feleséget, Lábánnak, anyád testvérének a lányai közül.

versetul 3

És a mindenható Isten áldjon meg, tegyen termékennyé, adjon neked sok utódot, és származzon tőled sok nép!

versetul 4

Adja neked Ábrahámnak az áldását, neked és az utódodnak veled együtt, hogy birtokba vedd a földet, melyen idegenként élsz, és amelyet Isten Ábrahámnak adott!”

versetul 5

Izsák tehát elküldte Jákobot, és az elment Paddán-Arámba, Lábánhoz, az arameus Betuel fiához, Rebekának, vagyis Jákob és Ézsau anyjának a testvéréhez.

versetul 6

Ézsau látta, hogy Izsák megáldotta Jákobot, és elküldte Paddán-Arámba, hogy onnan vegyen magának feleséget, és hogy amikor megáldotta, ezt a parancsot adta neki: „Ne Kánaán lányai közül vegyél feleséget!”,

versetul 7

illetve, hogy Jákob engedelmeskedett apjának és anyjának, és Paddán-Arámba ment.

versetul 8

Ekkor ismerte fel Ézsau, hogy Kánaán lányai nem tetszenek az apjának, Izsáknak.

versetul 9

Ézsau ezért elment Izmaelhez, és feleségül vette – a már meglévő feleségei mellé – Mahalátot, Izmaelnek, Ábrahám fiának a lányát, Nebájótnak a testvérét.

versetul 10

Jákob pedig elindult Beér-Sebából, és elment Háránba.

versetul 11

Idővel eljutott egy helyre, és nekikészülődött, hogy ott töltse az éjszakát, ugyanis a nap már lenyugodott. Fogott egyet az ott levő kövek közül, támasztékul a feje alá tette, és lefeküdt azon a helyen.

versetul 12

Majd álmot látott: egy lépcső vezetett a földről az égbe, a teteje az eget érte, és Isten angyalai jártak rajta fel-alá.

versetul 13

Jehova ott állt fölötte, és ezt mondta:

„Én vagyok Jehova, Ábrahámnak, a te nagyapádnak Istene, és Izsáknak Istene. Ezt a földet, amelyen fekszel, neked adom, és az utódaidnak.

versetul 14

És olyan sok utódod lesz, mint a föld porszemei, és terjeszkedni fogsz majd nyugatra és keletre, északra és délre, és a föld minden családja általad és az utódod által nyer áldást.

versetul 15

Én veled vagyok, megvédelek téged, bárhova mész, és visszahozlak erre a földre. Nem hagylak el, míg be nem teljesítem, amit ígértem neked.”

versetul 16

Jákob pedig, amikor fölébredt álmából, ezt mondta: „Bizony Jehova van ezen a helyen, és én nem tudtam róla.”

versetul 17

Félelem fogta el, és ezt mondta: „Milyen csodálatot keltő ez a hely! Ez csakis Isten háza lehet! És ez az ég kapuja.”

versetul 18

Jákob ezért felkelt kora reggel, fogta a követ, amelyet a feje alá tett támasztékul, felállította oszlopul, és olajat öntött a tetejére.

versetul 19

És elnevezte a helyet Bételnek, bár a város neve korábban Lúz volt.

versetul 20

És Jákob fogadalmat tett, ezt mondva: „Ha Isten továbbra is velem lesz, és megvéd engem az utamon, kenyeret ad ennem, és ruhát ad, melyet hordhatok,

versetul 21

és békességgel térek vissza apám házába, akkor abból kétségkívül látni fogom, hogy Jehova az én Istenem.

versetul 22

És ez a kő, melyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lesz, és feltétlenül neked adom a tizedét mindannak, amit adsz nekem.”

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50