⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Mózes első könyve

chapter 30


Chapters:


verse #1

Amikor Ráhel látta, hogy egyáltalán nem szül Jákobnak, féltékeny lett a nővérére, és ezt mondta Jákobnak: „Adj nekem gyermekeket, különben meghalok!”


verse #2

Jákob ekkor haragra lobbant Ráhel ellen, és ezt mondta: „Vajon Isten helyében vagyok én, aki meggátol abban, hogy gyermekeid legyenek?”


verse #3

Ráhel pedig ezt mondta: „Itt van a rabszolgám, Bilha. Feküdj le vele, hogy gyermekeket szülhessen nekem, és így általa nekem is lehessenek gyermekeim!”


verse #4

Így hát hozzáadta feleségül Bilhát, a szolgálóját, és Jákob lefeküdt vele.


verse #5

Bilha pedig teherbe esett, és idővel fiút szült Jákobnak.


verse #6

Ráhel ekkor ezt mondta: „Isten a bírám volt, meghallotta szavam, és fiút adott nekem.” Ezért nevezte el Dánnak.


verse #7

És Bilha, Ráhel szolgálója megint teherbe esett, és idővel megszülte második fiát is Jákobnak.


verse #8

Ráhel ekkor ezt mondta: „Hevesen küzdöttem nővéremmel, és győztem is!” Ezért Naftalinak nevezte el.


verse #9

Amikor Lea látta, hogy nem szül gyermeket, fogta Zilpát, a szolgálóját, és Jákobhoz adta feleségül.


verse #10

És Zilpa, Lea szolgálója fiút szült Jákobnak.


verse #11

Lea ekkor ezt mondta: „Jó szerencse ért!” Ezért Gádnak nevezte el.


verse #12

Zilpa, Lea szolgálója utána megszülte második fiát is Jákobnak.


verse #13

Lea ekkor ezt mondta: „Ó, én boldogságom! Boldognak fognak mondani engem a lányok.” Ezért Ásernek nevezte el.


verse #14

Egyszer Rúben a búzaaratás idején sétálni ment, és mandragórát talált a mezőn. Elvitte Leának, az anyjának. Ráhel ekkor ezt mondta Leának: „Adj nekem, kérlek, a fiad mandragórabogyóiból!”


verse #15

Erre ő így felelt: „Nem elég, hogy elvetted tőlem a férjemet, most már a fiam mandragórabogyóit is elvennéd?” Ráhel így szólt: „Hát akkor Jákob töltse ma veled az éjszakát a fiad mandragórabogyóiért!”


verse #16

Amikor Jákob este megjött a mezőről, Lea kiment elé, és ezt mondta: „Most velem fogsz lefeküdni, mert bérbe vettelek a fiam mandragórabogyóiért.” Így hát vele feküdt le azon az éjszakán.


verse #17

És Isten meghallgatta Leát, és az terhes lett, majd megszülte ötödik fiát Jákobnak.


verse #18

Lea ekkor ezt mondta: „Isten megadta béremet, amiért a férjemnek adtam a szolgálólányomat.” Ezért Issakárnak nevezte el.


verse #19

És Lea újra teherbe esett, és idővel megszülte hatodik fiát Jákobnak.


verse #20

Lea ekkor ezt mondta: „Isten megajándékozott engem, igen, engem, méghozzá jó ajándékkal. Férjem végre elfogad majd, mert hat fiút szültem neki.” Ezért Zebulonnak nevezte el.


verse #21

Utána pedig egy lányt szült, akit Dínának nevezett el.


verse #22

Isten nem feledkezett meg Ráhelről, hanem végül meghallgatta őt, és megadta neki, hogy teherbe essen.


verse #23

Ő pedig teherbe esett, fiút szült, és ezt mondta: „Isten elvette gyalázatomat!”


verse #24

Ezért Józsefnek nevezte el, ezt mondva: „Jehova most egy másik fiút is ad nekem.”


verse #25

Rögtön azután, hogy Ráhel megszülte Józsefet, Jákob ezt mondta Lábánnak: „Engedj el, hadd menjek el az én otthonomba, az én országomba!


verse #26

Add ki a feleségeimet és a gyermekeimet, akikért nálad szolgáltam, hadd menjek el, hisz te magad is tudod, milyen hűségesen szolgáltalak.”


verse #27

Lábán erre ezt mondta neki: „Bárcsak jóindulattal lennél irántam. . .; megértettem a jelekből, hogy Jehova miattad áld meg.”


verse #28

Még hozzáfűzte: „Szabd meg a béredet, és én megadom.”


verse #29

Jákob így felelt: „Jól tudod te magad is, hogy milyen hűségesen szolgáltam nálad, hogy mi lett a nyájadból,


verse #30

és hogy mielőtt idejöttem, alig volt valamid, de a nyájad gyarapodott és megnőtt, és Jehova megáldott téged azóta, hogy itt vagyok. Mikor tehetek már valamit a saját házamért is?”


verse #31

Lábán ezt mondta: „Mit adjak neked?” Jákob így folytatta: „Ne adj nekem semmit! Ha megteszed nekem a következőket, akkor újra legeltetem a nyájadat, és tovább őrzöm.


verse #32

Ma végigjárom az egész nyájadat. Különíts el belőle minden pettyes és tarka juhot, minden sötétbarna juhot a fiatal kosok közül, valamint minden tarkát és pettyeset a nőstény kecskék közül. Mostantól ez legyen a bérem.


verse #33

Amikor jössz majd, hogy megnézd a béremet, igazságosságom ebből lesz nyilvánvaló: ami nem pettyes és nem tarka a nőstény kecskék közül, és nem sötétbarna a fiatal kosok közül, az mind lopott, ha nálam van.”


verse #34

Lábán erre így szólt: „Nos, jól van! Legyen úgy, ahogy mondod!”


verse #35

Még aznap elkülönítette a csíkos és tarka kecskebakokat meg az összes pettyes és tarka nőstény kecskét, mindazt, amiben valami fehér volt, s mindazt, ami sötétbarna volt a fiatal kosok közül, és fiainak a gondjaira bízta.


verse #36

Majd utána háromnapi járóföldet jelölt ki maga és Jákob között, Jákob pedig Lábán ott maradt nyájait legeltette.


verse #37

Aztán Jákob frissen nyesett sztóraxfa-, mandulafa- és platánfavesszőket fogott, és néhány helyen lehántotta a kérget, fehér foltokat hagyva a vesszőkön.


verse #38

Végül a hántott vesszőket a nyáj elé tette a vályúkba, az itatókba – ahova a nyájak inni jártak –, hogy azok előtt gerjedezzenek, amikor inni jönnek.


verse #39

A nyájak ezért gerjedeztek a vesszők előtt, és a nyájak csíkosakat, pettyeseket és tarkákat ellettek.


verse #40

Jákob ezután elkülönítette a fiatal kosokat, és utána a nyájakat szembefordította a csíkosakkal és az összes sötétbarnával, ami Lábán nyájai között volt. Utána elkülönítette a saját nyájait, és nem eresztette Lábán nyájai közé.


verse #41

Amikor az erősebb állatok gerjedeztek, Jákob mindig kitette a vesszőket a vályúkba a nyájak elé, hogy a vesszőknél gerjedezzenek.


verse #42

De amikor az állatok gyengék voltak, akkor nem tette oda a vesszőket. Így a gyengébbek mindig Lábánéi lettek, az erősek pedig Jákobéi.


verse #43

És Jákob nagyon gazdag lett. Nagy nyájai, valamint sok szolgálólánya, szolgája, tevéje és szamara lett.

Chapters:


Books