Ézsaiás próféta könyve
63. fejezet
1. vers
Ki az, aki Edómból jön,
vörös ruhában, ékes öltözetben,
ereje teljében közeleg Bocrából?
Én, aki igazat szólok,
hatalmam van a szabadításra.
2. vers
Miért vörös az öltözeted,
és a ruhád, mint a borsajtóban taposóé?
3. vers
A borsajtót egyedül tapostam,
a népek közül senki sem volt velem.
Megtiportam őket fölindulásomban,
és széttapostam őket haragomban:
így fröccsent vérük ruhámra,
és egész öltözetemet beszennyeztem.
4. vers
Mert bosszúállás napja volt a szívemben,
és eljött megváltásom esztendeje.
5. vers
Körültekintettem, de nem volt segítő,
álmélkodtam, de nem volt támaszom.
Saját karom segített nekem,
és haragom támogatott!
6. vers
Népeket tapostam meg fölindulásomban,
megrészegítettem őket haragomban,
és kiontottam vérüket a földre!
7. vers
Az Úr kegyelmes tetteiről emlékezem
és az Úr dicséretéről,
mindarról, amit az Úr cselekedett velünk.
Izráel háza iránti nagy jóságáról,
amelyet irgalmasan
és nagy kegyelmében közölt velük.
8. vers
Azt mondta:
Bizony, ők mégis az én népem,
fiaim, akik nem csalnak meg.
És így szabadítójuk lett nekik.
9. vers
Minden szenvedésüket
ő is megszenvedte,
és arcának angyala
szabadította meg őket,
szeretetében és kegyelmében
váltotta meg őket,
fölvette és hordozta őket
a régi idők minden napján.*
10. vers
Ők azonban engedetlenek voltak,
és megszomorították szent lelkét.
Ezért ellenségükké lett, és harcolt ellenük.
11. vers
De megemlékezett népe
Mózes régi napjairól:
hol van, aki a tengerből kihozta őket
nyájának pásztorával? />
Hol van, aki beleárasztotta szent lelkét?
12. vers
Hol van, akinek dicsőséges karja
Mózes jobbjával járt,
aki kettéválasztotta előttük a vizet,
hogy magának örök nevet szerezzen?
13. vers
Átvezette őket a mélységeken,
mint lovat a pusztaságon,
és nem botlottak meg.
14. vers
Mint a jószág,
amely leereszkedik a völgybe,
úgy vitte őket a nyugalomba az Úr lelke. />
Így vezetted népedet,
hogy dicső nevet szerezz magadnak!
15. vers
Tekints alá az égből,
nézz le szentséged és dicsőséged hajlékából!
Hol van féltő szereteted és hatalmad?
Szíved dobogását és irgalmadat
visszatartod tőlem?
16. vers
Hiszen te vagy a mi Atyánk!
Ábrahám nem tud rólunk,
Izráel nem ismer bennünket.
Uram, te vagy a mi Atyánk,
megváltónk, öröktől fogva ez a neved.
17. vers
Miért engedsz
eltévelyedni minket útjaidról, Uram?
Miért keményíted meg szívünket,
hogy ne féljünk téged?
Fordulj szolgáid felé,
örökséged nemzetségei felé!
18. vers
Szent néped csak kis ideig
birtokolta földjét,
ellenségeink letaposták szentélyedet.
19. vers
Olyanok lettünk,
mint akiken sosem uralkodtál,
mint akiket nem a te nevedről neveznek.
Könyvek
