18. fejezet
Jaj a szárnysuhogás országának
Kús folyóin túl,
amely követeket küld a tengeren,
papiruszból készült hajókon a vizek színén!
Menjetek, gyors követek,
a szálas és sima arcú néphez, a néphez,
amelytől közel és távol rettegnek,
a hatalmas és hódító néphez,
amelynek földjét folyók szelik át!*
Ti, a földkerekség minden lakója
és a föld lakosai, figyeljetek,
amikor zászló emelkedik a hegyeken,
és hallgassatok, ha a kürt szól!
Mert azt mondta nekem az Úr:
Oly nyugodtan szemlélődöm sátramból,
mint a hőség verőfényes nappal
és mint a harmatfelhő az aratás hevében.
Mert szüret előtt, ha a virágzás véget ér,
és a virág érett fürtté lesz,
metszőkéssel lemetszik a vesszőket,
eltávolítják és lemetszik hajtásait.
És mind ottmaradnak
a hegyek ragadozó madarainak
és a föld állatainak:
rajtuk nyaralnak a ragadozó madarak,
és rajtuk telel a föld minden állata.
Abban az időben ajándékot visz a Seregek Urának a szálas és sima arcú nép, a nép, amelytől közel és távol rettegnek, a hatalmas és hódító nép, amelynek földjét folyók szelik át, a Seregek Ura nevének helyére, a Sion hegyére.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66