Ézsaiás próféta könyve

45. fejezet

Fejezetek:

Így szól az Úr fölkentjéhez, Círushoz,

akinek megfogtam a jobb kezét,

hogy népeket hódoltassak meg előtte,

és a királyok derekának övét megoldjam,

hogy ajtók nyíljanak meg előtte,

és ne zárulhassanak be a kapuk.

2. vers

Előtted megyek,

és az egyenetleneket kiegyenesítem,

az ércajtókat összetöröm,

és a vaszárakat leütöm.

3. vers

Neked adom a sötétség kincseit

és a rejtekhelyek gazdagságait,

hogy megtudd: én vagyok az Úr,

Izráel Istene, aki téged neveden hívtalak.

4. vers

Szolgámért, Jákóbért és választottamért,

Izráelért neveden szólítottalak,

nevet adok neked, noha nem ismersz.

5. vers

Én vagyok az Úr,

és nincs más, rajtam kívül nincs Isten!

Felöveztelek téged, bár nem ismersz.

6. vers

Hadd tudják napkelettől napnyugatig,

hogy nincsen más rajtam kívül.

Én vagyok az Úr, és nincsen más!

7. vers

Én alkottam a világosságot,

én teremtettem a sötétséget,

én szerzek békességet,

és én teremtem a gonoszt.

Én vagyok az Úr, aki mindezt cselekszem!

8. vers

Egek, harmatozzatok onnan fentről,

és hullassatok igazságot, felhők;

nyíljék meg a föld, viruljon föl a szabadulás,

és vele együtt sarjadjon föl az igazság!

Én, az Úr teremtettem azt!*

9. vers

Jaj annak, aki perbe száll alkotójával,

holott csak egy cserépedény

a többi földi cserép között!

Mondhatja-e az agyag a formálójának:

Mit csinálsz?

És a készítmény ezt: Nincs kezed?

10. vers

Jaj annak, aki azt mondja az apának:

Miért nemzel?

És az anyának: Miért szülsz?

11. vers

Így szól az Úr, Izráel Szentje és formálója:

Tőlem kérdezzétek meg a jövendőt!

Fiaimat és kezeim munkáját bízzátok csak rám!

12. vers

Én alkottam a földet,

én teremtettem rajta az embert,

én terjesztettem ki kezemmel az egeket,

és minden seregük az én parancsomra állt elő.

13. vers

Én támasztottam fel őt igazságban,

én egyengetem minden útját;

ő építi meg városomat

és bocsátja haza foglyaimat,

de nem pénzért, s nem is ajándékért

– mondja a Seregek Ura!

14. vers

Így szól az Úr:

Egyiptom összegyűjtött kincse és Kús nyeresége

és a nagy termetű szábaiak

hozzád mennek, és tieid lesznek,

téged követnek, béklyóban járnak,

feléd fordulva leborulnak,

és hozzád könyörögnek: Csak nálad van Isten,

és nincs sehol máshol, nincs más Isten!

15. vers

Bizony te elrejtőzködő Isten vagy,

Izráel Istene, szabadító!

16. vers

Szégyent vallanak,

és gyalázatba esnek mind,

egytől egyig gyalázatban járnak

a bálványok faragói.

17. vers

De Izráel megszabadul az Úr által

örök szabadulással,

nem vallotok többé szégyent és gyalázatot, soha!

18. vers

Mert így szól az Úr,

aki az egeket teremtette,

ő, az Isten, aki a földet formálta,

alkotta és megszilárdította;

nem pusztaságnak teremtette,

hanem lakóhelyül alkotta:

Én vagyok az Úr, és nincsen más!

19. vers

Nem titkon szóltam,

valahol a sötétség földjén,

nem azt mondtam Jákób utódainak:

A kietlenben keressetek engem!

Én, az Úr, igazságot szólok,

és kijelentem, hogy mi az igaz.

20. vers

Gyűljetek össze, jöjjetek elő,

közeledjetek mind,

akik megszabadultatok a népek közül!

Semmit sem tudnak azok,

akik fából készült bálványukat hordják,

és olyan istenhez könyörögnek,

aki nem képes megmenteni!

21. vers

Mondjátok meg, adjátok elő,

sőt tanácskozzátok meg:

ki mondta meg ezt régtől fogva,

és ki közölte előre?

Vajon nem én, az Úr?

Nincs más Isten rajtam kívül;

igaz Isten és szabadító nincs kívülem.