Ézsaiás próféta könyve
29. fejezet
1. vers
Jaj Ariélnak, Ariélnak, a városnak, ahol Dávid lakott! />
Esztendőt esztendőhöz adjatok,
peregjenek le egymás után az ünnepek,
2. vers
és megszorongatom Ariélt,
jajgatás és siralom lesz a városban,
és olyan lesz nekem, mint Ariél.*
3. vers
Táborral zárlak körül,
körbeveszlek tornyokkal,
és ostromművet állítok ellened.
4. vers
Megaláztatva, a földből szólsz,
és a porból szól a beszéded;
hangod olyan lesz, mint kísértet a földből,
a porból suttog szavad.
5. vers
Ellenségeid sokasága olyan lesz,
mint az apró por,
és mint a repülő polyva,
olyan lesz az erőszakosok sokasága.
Hamar és hirtelen lesz az.
6. vers
Meglátogat a Seregek Ura
mennydörgéssel, földindulással,
nagy zúgással, viharos forgószéllel
és emésztő tüzes lánggal.
7. vers
Mint éjjeli álomlátás,
olyan lesz a népek minden sokasága,
akik hadakoztak Ariél ellen,
akik harcoltak ellene és sziklavára ellen,
és szorongatták őt.
8. vers
Úgy lesz, mint amikor
azt álmodja az éhező, hogy eszik,
de amikor fölserken, íme, üres a hasa;
vagy mint amikor
azt álmodja a szomjazó, hogy iszik,
de amikor fölserken,
íme, szomjas, és eleped a lelke:
így lesz a népek minden sokaságával,
akik hadakoztak Sion hegye ellen.
9. vers
Ámuljatok és bámuljatok,
vakítsátok magatokat, és megvakultok!
Részegek ők, de nem bortól,
tántorognak, de nem a részegítő italtól.
10. vers
Mert kiöntötte rátok az Úr
a mély álom lelkét,
és bezárta szemeiteket: a prófétákat,
és befedte fejeiteket: a látnokokat.
11. vers
Olyan lesz nektek minden látomás, mint a lepecsételt írás szavai. Odaadják azt egy írástudónak, és ezt mondják neki: „Olvasd el, kérlek!”; de ő így szól: Nem tudom, mert le van pecsételve.
12. vers
Vagy ha a levelet olyannak adják, aki tanulatlan, e szavakkal: „Olvasd el, kérlek!”, ő pedig így szól: Nem ismerem a betűvetést.
13. vers
De így szól az Úr:
Mivel e nép csak szájával közeledik hozzám,
és ajkával tisztel engem,
szíve pedig távol van tőlem,
úgy, hogy irántam való félelmük
betanult emberi parancsolat lett,
14. vers
ezért ismét ámulatba ejtem e népet:
csodát csodára teszek,
és elvész bölcseinek bölcsessége,
és eltűnik az értelmesek értelme.
15. vers
Jaj azoknak, akik mélyen elrejtik
tervüket az Úr elől,
és akik sötétben szoktak cselekedni,
azt gondolván:
Ugyan ki lát és ki ismer bennünket?
16. vers
Micsoda kifordított gondolkodás!
Egyenlő lenne az agyag a fazekassal?
Mondhatja-e az alkotás alkotójának:
Nem ő készített engem;
és az edény a formálójának:
Ez nem ért hozzá?
17. vers
Egy kis idő múlva
Libánon termőfölddé lesz,
és a termőföld erdőnek látszik.
18. vers
Azon a napon
a süketek is meghallják az írás beszédét,
és a vakok szemei is látni fognak
a homály és sötétség elmúltával.
19. vers
Az alázatosak egyre inkább
örvendeznek az Úrban,
és a szegény emberek
vigadnak Izráel Szentjében.
20. vers
Mert vége lesz a kegyetlennek,
elpusztul a csúfolódó,
és kiirtanak minden gonoszságra vetemedőt,
21. vers
akik vétkesnek ítélik az embert egy szóért,
és tőrt vetnek annak,
aki megfeddi őket a kapuban,
és csalárdul elferdítik az igazak jogát.
22. vers
Ezért így szól Jákób házáról az Úr,
aki megváltotta Ábrahámot:
Nem szégyenül meg többé Jákób,
és nem sápad el többé az arca.
23. vers
Ha látni fogja gyermekeit,
kezem munkáját közöttük,
megszentelik nevemet,
megszentelik Jákób Szentjét,
és félik Izráel Istenét.
24. vers
Mert a tévelygő lelkűek
megismerik az értelmet,
és akik zúgolódnak, tanulságot tanulnak.
Könyvek
