Ézsaiás próféta könyve
66. fejezet
1. vers
Így szól az Úr: Az ég az én trónusom,
és a föld a lábam zsámolya.
Milyen házat akartok építeni nekem,
és milyen helyet nyugvóhelyemül?
2. vers
Hiszen az én kezem alkotta mindezeket,
így álltak elő mind – mondja az Úr. />
Mert én arra tekintek,
aki szegény és megtört lelkű,
és rettegi beszédemet.
3. vers
Aki bikát vág le: embert is öl.
Aki juhval áldozik: a kutyának is nyakát szegi.
Aki ételáldozattal jön: disznóvért hoz elém.
Aki tömjént gyújt emlékeztetésül:
az bálványt is imád.
Amint ők így választották meg útjaikat,
és lelkük utálatosságaikban gyönyörködött,
4. vers
úgy választom meg én is
megcsúfolásuk módját,
és rájuk hozom, amitől rettegnek. />
Mert hívtam őket, és senki sem felelt,
szóltam, és nem hallgattak rám,
gonoszt cselekedtek a szemem előtt,
és amit nem szerettem, azt választották.
5. vers
Halljátok az Úr beszédét,
akik megremegtek beszédére!
Így szólnak testvéreitek, akik gyűlölnek titeket,
és eltaszítanak benneteket nevemért:
Jelenjék meg az Úr dicsősége,
hogy lássuk örömötöket! />
De megszégyenülnek majd!
6. vers
Halld! Zúgás hallatszik a városból,
a templom felől!
Az Úr hangja az,
aki megfizet ellenségeinek.
7. vers
Mielőtt vajúdott volna, már szült,
mielőtt rátört a fájdalom, fiút hozott világra.
8. vers
Ki hallott ilyet, mint ez, ki látott ehhez hasonlót?
Vajon egy ország egy nap alatt jön világra,
és egy nép csak úgy egyszerre születik?
Hiszen alig vajúdott Sion,
és már meg is szülte fiait!
9. vers
Hát én csak megindítsam
és ne vezessem le a szülést? – szól az Úr.
Vagy én, aki a szülést levezetem,
bezárjam-e a méhet? – így szól Istened.
10. vers
Örüljetek Jeruzsálemmel,
és örvendjetek vele mind, akik szeretitek!
Örvendezéssel vigadozzatok vele
mindnyájan, akik gyászoltátok!
11. vers
Mert megelégedésig szophattok
vigasztalásának emlőjéből,
gyönyörködéssel szívhatjátok keblének bőségét.
12. vers
Mert így szól az Úr:
Íme, kiárasztom rá a békességet, mint folyóvizet,
és a népek dicsőségét, mint kiáradt patakot.
Táplálni fognak titeket, ölben hordoznak,
és térdükön dajkálgatnak benneteket.
13. vers
Ahogy az anya vigasztalja fiát,
úgy vigasztallak én titeket,
és Jeruzsálemben kaptok vigasztalást!
14. vers
Meglátjátok, és örül szívetek,
csontjaitok virágoznak, mint a zöld fű.
Megismerik szolgái az Úr kezét
és az ellenségeivel szembeni haragját.
15. vers
Mert íme, eljön az Úr tűzben,
és szekerei olyanok, mint a forgószél,
hogy megfizessen lángoló haragjával,
és megfenyítsen égő lángjával.
16. vers
Mert tűzzel és kardjával
ítél meg az Úr minden testet;
és sokan lesznek, akiket megöl az Úr.
17. vers
Mind elpusztulnak, akik azért szentelik és tisztítják meg magukat, hogy a kertekben áldozzanak, követve a középen állót; akik disznóhúst, undokságot és egeret esznek – mondja az Úr.
18. vers
Ismerem cselekedeteiteket és gondolataitokat. Eljött az idő, hogy összegyűjtsek minden népet és nyelvet, hogy eljöjjenek, és meglássák dicsőségemet.
19. vers
Csodás jelet teszek közöttük, és a megmenekülteket elküldöm a népekhez: Tarsísba, Púlba és Lúdba az íjászokhoz, Tubalhoz és Jávánhoz, a messzi szigetekre, amelyek még nem hallottak rólam, és nem látták dicsőségemet, hogy hirdessék dicsőségemet a népek között.
20. vers
Elhozzák minden testvéreteket az összes nép közül ajándékul az Úrnak: lovakon, szekereken, hintókon, öszvéreken és tevéken hozzák majd őket szent hegyemre, Jeruzsálembe – így szól az Úr –, úgy, ahogy Izráel fiai hozzák az ajándékot tiszta edényben az Úr házába.
21. vers
És közülük is választok papokat és lévitákat – mondja az Úr.
22. vers
Mert ahogyan fennmarad előttem
az új ég és az új föld, amelyet alkotok
– így szól az Úr –, úgy maradnak fenn
utódaitok és nevetek is.
23. vers
Akkor majd hónapról hónapra
és szombatról szombatra
eljön minden ember,
és leborul előttem – mondja az Úr.
24. vers
És amikor kimennek,
látni fogják azoknak holttestét,
akik csalárdul elhagytak engem,
mert férgük nem pusztul el,
és tüzük nem alszik ki,
és minden ember iszonyodni fog tőlük.
Könyvek
