Ézsaiás próféta könyve
46. fejezet
1. vers
Ledől Bél, elesett Nebó,
állatokra és barmokra kerülnek szobraik, és elviszik őket. />
Megterhelik vele a fáradt állatokat.*
2. vers
Elesnek, összerogynak mind,
nem menthetik meg a terhet,
és ők maguk is fogságba mennek.
3. vers
Hallgass rám, Jákób háza
és Izráel házának minden maradéka,
akiket magamhoz vettem
anyátok méhétől fogva,
és hordoztalak születésetek óta.
4. vers
Vénségetekig ugyanaz vagyok,
megőszülésetekig én hordozlak titeket.
Én alkottalak, én hordozlak,
én visellek el és én szabadítalak meg.
5. vers
Kihez hasonlíthatnátok engem,
és kivel tennétek egyenlővé?
Kivel mérnétek össze, akihez hasonló lennék?
6. vers
Kiöntik az aranyat az erszényből,
kimérik az ezüstöt mérleggel,
és ötvöst fogadnak,
hogy istent készítsen abból;
és meghajolnak, leborulnak előtte.
7. vers
Vállukra veszik, úgy hordozzák,
majd felállítják a helyére.
Veszteg marad, helyéről nem mozdul el;
ha kiáltanak is hozzá, nem felel,
nyomorúságodból nem szabadít meg.
8. vers
Emlékezzetek meg erről,
és legyetek erősek,
véssétek eszetekbe, ti pártütők!*
9. vers
Emlékezzetek meg a régebbi dolgokról,
mert én vagyok az Isten, nincsen más;
Isten vagyok, nincs hozzám hasonló!
10. vers
Kezdettől fogva közöltem,
hogy mi lesz a jövendő,
és előre megmondtam azokat,
amik még nem történtek meg,
e szavakkal: Tanácsom megáll,
és véghez viszem minden szándékomat.
11. vers
Én vagyok,
aki elhívok napkeletről egy sasmadarat,
messze földről egy férfit,
tanácsom véghezvivőjét.
Amint megmondtam, véghez is viszem,
ahogy elterveztem, meg is cselekszem!
12. vers
Hallgassatok rám, ti keményszívűek,
akik távol vagytok az igazságtól!
13. vers
Elhoztam igazságomat, nincs már messze,
és szabadításom nem késik.
Sionban lesz szabadításom
ékességemnek, Izráelnek.
Könyvek
