Ézsaiás próféta könyve

8. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ezt mondta nekem az Úr: Végy magadnak egy nagy írótáblát, és írd föl rá közönséges írással: hamar a zsákmányra és gyorsan a prédára!


2. vers

Hű tanúkul választom magamnak Úrijjá papot és Zekarjáhút, Jeberekjáhú fiát.


3. vers

És bementem a prófétaasszonyhoz, aki fogant, és fiút szült. Akkor azt mondta nekem az Úr: Nevezd így: „Hamar a zsákmányra és gyorsan a prédára!”


4. vers

Mert mielőtt e gyermek ki tudja mondani: apám és anyám, Damaszkusz gazdagságát és Samária prédáját elviszi Asszíria királya.


5. vers

Majd az Úr ismét szólt hozzám, és azt mondta:


6. vers

Mivel megvetette e nép

a Silóah lassan folyó vizét,

és Recínnek meg Remaljá fiának örvendezik,


7. vers

ezért íme, rájuk hozza az Úr

a folyó mindent elsöprő vizét,

Asszíria királyát és annak minden hatalmát.

Kilép mindenütt a medréből,

és partjain túl árad.


8. vers

Betör Júdába, elárasztja,

és átzúdul rajta, és nyakig ér,

szétterjesztett szárnyai

ellepik földed egész szélességét, ó, Immánuel!*


9. vers

Háborogjatok csak, népek, rettenjetek meg,

figyeljetek, akik messze földön laktok!

Készüljetek, és megrettentek majd,

készüljetek, és megrettentek majd!


10. vers

Tanácskozzatok csak, de hiábavaló lesz,

beszéljétek csak meg, úgysem megy végbe,

mert Isten velünk van!


11. vers

Mert így szólt hozzám az Úr,

amikor rajtam volt erős keze,

hogy tanítson engem,

hogy ne járjak e nép útján:


12. vers

Ti ne mondjátok összeesküvésnek azt,

amit e nép összeesküvésnek mond,

és amitől fél, attól ti ne féljetek,

és ne rettegjetek!


13. vers

A Seregek Urát, őt tartsátok szentnek,

őt féljétek és rettegjétek!


14. vers

És ő szent hellyé lesz nektek,

de megütközés köve

és botránkozás sziklája lesz

Izráel két házának,

Jeruzsálem lakosainak pedig csapda és háló.


15. vers

Sokan megbotlanak közülük,

elesnek és összetörnek,

csapdába esnek, és az megfogja őket.


16. vers

Zárd le e bizonyságtételt,

és pecsételd le e tanítást tanítványaimnak!


17. vers

Én pedig várom az Urat,

aki elrejtette arcát Jákób háza elől,

és benne bízom.


18. vers

Íme, itt vagyok én és a gyermekek,

akiket az Úr adott nekem,

jelül és csodául vagyunk Izráelben.

A Sion hegyén lakozó

Seregek Urától vagyunk mi!


19. vers

Ha azt mondják nektek: Tudakozódjatok a halottidézőktől és a jövendőmondóktól, akik mormolnak és suttognak – hát nem Istenétől tudakozódik-e a nép? Az élők felől a holtaktól kell-e tudakozódni?


20. vers

A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Aki nem ezt mondja, annak nincs hajnala.


21. vers

Az ilyen szorongva és éhezve

fog bolyongani a földön.

Ha pedig megéhezik, haragra gerjed,

és megátkozza királyát és Istenét: fölfelé néz,


22. vers

aztán a földre tekint,

és íme, mindenütt nyomor,

sötétség és szorongató homály,

ő pedig ki lesz taszítva a sűrű sötétbe.

Fejezetek:


Könyvek