15. fejezet
Jövendölés Móáb ellen.
Bizony a pusztulás éjjelén
megsemmisül Ár-Móáb!
Bizony a pusztulás éjjelén
megsemmisül Kir-Móáb!
Fölmennek a templomba,
és Díbón a magaslatokra megy sírni,
/>
Nébó és Médeba miatt jajgat Móáb;
minden fej kopasz,
minden szakállat lenyírtak!
Utcáin gyászruhába öltöznek,
a háztetőkön és a terein
mindenki jajgat, és könnyet ont!
Hesbón és Elálé fölkiált,
hangjuk Jahacig hallatszik.
Ezért ordítanak Móáb fegyveresei,
és reszket a lelke.
Szívem kiált Móábért,
amelynek menekültjei Cóarig,
Eglat-Selisijjáig jutottak.
Sírva mennek föl a Lúhit-hágón,
és Hórónaim útján szívszaggatóan sírnak.
Nimrim vizei pusztasággá lesznek,
mert elszárad a pázsit, elhervad a fű,
és nem marad semmi zöld.
Ezért amit megmenthettek,
és amit felhalmoztak,
átviszik a Fűzfák patakján.
Mert jajveszékelés veszi körül
Móáb határát,
jajgatása Eglaimig és
Beér-Élimig hallatszik.
Bizony vérrel telnek meg Dimón vizei,
és újabb romlást hozok Dimónra:
oroszlánokat Móáb menekültjeire
és a föld maradékára.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66