Ézsaiás próféta könyve

capítulo 29


Capítulos:


verso 1

Jaj Ariélnak, Ariélnak, a városnak, ahol Dávid lakott! />
Esztendőt esztendőhöz adjatok,

peregjenek le egymás után az ünnepek,


verso 2

és megszorongatom Ariélt,

jajgatás és siralom lesz a városban,

és olyan lesz nekem, mint Ariél.*


verso 3

Táborral zárlak körül,

körbeveszlek tornyokkal,

és ostromművet állítok ellened.


verso 4

Megaláztatva, a földből szólsz,

és a porból szól a beszéded;

hangod olyan lesz, mint kísértet a földből,

a porból suttog szavad.


verso 5

Ellenségeid sokasága olyan lesz,

mint az apró por,

és mint a repülő polyva,

olyan lesz az erőszakosok sokasága.

Hamar és hirtelen lesz az.


verso 6

Meglátogat a Seregek Ura

mennydörgéssel, földindulással,

nagy zúgással, viharos forgószéllel

és emésztő tüzes lánggal.


verso 7

Mint éjjeli álomlátás,

olyan lesz a népek minden sokasága,

akik hadakoztak Ariél ellen,

akik harcoltak ellene és sziklavára ellen,

és szorongatták őt.


verso 8

Úgy lesz, mint amikor

azt álmodja az éhező, hogy eszik,

de amikor fölserken, íme, üres a hasa;

vagy mint amikor

azt álmodja a szomjazó, hogy iszik,

de amikor fölserken,

íme, szomjas, és eleped a lelke:

így lesz a népek minden sokaságával,

akik hadakoztak Sion hegye ellen.


verso 9

Ámuljatok és bámuljatok,

vakítsátok magatokat, és megvakultok!

Részegek ők, de nem bortól,

tántorognak, de nem a részegítő italtól.


verso 10

Mert kiöntötte rátok az Úr

a mély álom lelkét,

és bezárta szemeiteket: a prófétákat,

és befedte fejeiteket: a látnokokat.


verso 11

Olyan lesz nektek minden látomás, mint a lepecsételt írás szavai. Odaadják azt egy írástudónak, és ezt mondják neki: „Olvasd el, kérlek!”; de ő így szól: Nem tudom, mert le van pecsételve.


verso 12

Vagy ha a levelet olyannak adják, aki tanulatlan, e szavakkal: „Olvasd el, kérlek!”, ő pedig így szól: Nem ismerem a betűvetést.


verso 13

De így szól az Úr:

Mivel e nép csak szájával közeledik hozzám,

és ajkával tisztel engem,

szíve pedig távol van tőlem,

úgy, hogy irántam való félelmük

betanult emberi parancsolat lett,


verso 14

ezért ismét ámulatba ejtem e népet:

csodát csodára teszek,

és elvész bölcseinek bölcsessége,

és eltűnik az értelmesek értelme.


verso 15

Jaj azoknak, akik mélyen elrejtik

tervüket az Úr elől,

és akik sötétben szoktak cselekedni,

azt gondolván:

Ugyan ki lát és ki ismer bennünket?


verso 16

Micsoda kifordított gondolkodás!

Egyenlő lenne az agyag a fazekassal?

Mondhatja-e az alkotás alkotójának:

Nem ő készített engem;

és az edény a formálójának:

Ez nem ért hozzá?


verso 17

Egy kis idő múlva

Libánon termőfölddé lesz,

és a termőföld erdőnek látszik.


verso 18

Azon a napon

a süketek is meghallják az írás beszédét,

és a vakok szemei is látni fognak

a homály és sötétség elmúltával.


verso 19

Az alázatosak egyre inkább

örvendeznek az Úrban,

és a szegény emberek

vigadnak Izráel Szentjében.


verso 20

Mert vége lesz a kegyetlennek,

elpusztul a csúfolódó,

és kiirtanak minden gonoszságra vetemedőt,


verso 21

akik vétkesnek ítélik az embert egy szóért,

és tőrt vetnek annak,

aki megfeddi őket a kapuban,

és csalárdul elferdítik az igazak jogát.


verso 22

Ezért így szól Jákób házáról az Úr,

aki megváltotta Ábrahámot:

Nem szégyenül meg többé Jákób,

és nem sápad el többé az arca.


verso 23

Ha látni fogja gyermekeit,

kezem munkáját közöttük,

megszentelik nevemet,

megszentelik Jákób Szentjét,

és félik Izráel Istenét.


verso 24

Mert a tévelygő lelkűek

megismerik az értelmet,

és akik zúgolódnak, tanulságot tanulnak.

Capítulos:


Libros