Ézsaiás próféta könyve
capítulo 48
verso 1
Halljátok meg ezt, Jákób háza,
akiket Izráelről neveznek,
és akik Júda forrásából származtok,
akik az Úr nevére esküsztök,
és Izráel Istenét emlegetitek,
de nem híven és nem igazán!
verso 2
A szent városról nevezik magukat,
és Izráel Istenére támaszkodnak,
akinek Seregek Ura a neve!
verso 3
Előre megjelentettem azt, ami eddig történt,
szám hirdette és tudatta azokat,
gyorsan véghez vittem, bekövetkeztek.
verso 4
Mert tudtam, hogy konok vagy,
és nyakadon vasból vannak az inak,
homlokod pedig érc.
verso 5
Ezért előre megjelentettem neked,
mielőtt bekövetkezett,
tudtodra adtam, hogy ne mondhasd azt:
Faragott képem tette ezeket,
bálványom és öntött képem parancsolta ezeket.
verso 6
Hallottad már, és most lásd meg mindezt!
Bizonyságot teszel-e hát róla?
Mostantól fogva új dolgokat tudatok veled,
titkolt dolgokat, amelyekről nem tudtál.
verso 7
Most teremtettem azokat, nem régen.
Ezelőtt nem hallottál felőlük,
így nem mondhatod azt: Íme, tudtam róla.
verso 8
Nem is hallottad, nem is tudtad,
füled sem volt nyitva régóta.
Tudtam, hogy nagyon hűtlen vagy,
anyád méhétől fogva pártütőnek hívnak.
verso 9
De nevemért késleltettem haragomat,
és dicsőségemért fékeztem magamat
veled szemben, hogy ki ne irtsalak.
verso 10
Íme, megtisztítottalak,
de nem úgy, mint az ezüstöt,
megpróbáltalak a nyomorúság kohójában.*
verso 11
Önmagamért, önmagamért cselekszem.
Hogyan szentségteleníthetnétek meg? />
Dicsőségemet másnak nem adom!
verso 12
Hallgass rám, Jákób
és Izráel, én elhívottam!
Én vagyok az első és az utolsó.
verso 13
Hiszen kezem fektette le e föld alapját,
és jobbom terjesztette ki az egeket,
ha szólítom őket, mind előállnak.
verso 14
Gyűljetek össze mindnyájan, és halljátok:
ki jelentette meg közülük e dolgokat?
Az, akit az Úr szeret, elvégzi akaratát Bábelen,
és karja a káldeusokon lesz.*
verso 15
Én, én szóltam, és el is hívtam őt,
elhoztam őt, és szerencsés lesz az útja.
verso 16
Közeledjetek hozzám, halljátok meg ezt!
Kezdettől fogva nem titokban szóltam,
amióta ez történik, itt vagyok!
És most elküldött engem
az én Uram, az Úr, és lelkét adta.
verso 17
Így szól az Úr,
a te Megváltód, Izráel Szentje:
Én vagyok az Úr, a te Istened,
aki hasznosra tanítalak,
és azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell.
verso 18
Bárcsak figyeltél volna parancsaimra!
Olyan volna békességed, mint a folyóvíz,
és igazságod, mint a tenger hullámai.
verso 19
Annyi utódod lenne,
mint a tenger homokja,
és méhednek annyi gyümölcse lenne,
mint a porszem.
Neve nem veszne ki,
és nem pusztulna el arcom elől.
verso 20
Menjetek ki Bábelből,
fussatok el Káldeából!
Ujjongó hangon jelentsétek meg,
tudassátok ezt, és terjesszétek
a föld végső határáig!
Mondjátok: Megváltotta az Úr
szolgáját, Jákóbot.
verso 21
Nem szomjaznak,
még ha pusztaságon vezeti is át őket.
Vizet fakaszt nekik a kősziklából,
meghasítja a sziklát, és víz
ömlik belőle.
verso 22
Nincs békesség
– így szól az Úr – az istenteleneknek!
Libros
