Jeremiás próféta könyve

chapter 9


Chapters:


verse #1

Bárcsak fejem víznek,

szemem pedig könnyhullatásnak

forrásává válna,

hogy éjjel-nappal sirathassam

népem leányának megöltjeit!


verse #2

Bárcsak akadna számomra a pusztában

utasnak való szállás!

Elhagynám népemet, eltávoznék tőlük,

mert mindnyájan paráznák,

hitszegők gyülekezete!


verse #3

Felajzották nyelvüket, mint az íjat,

hazugsággal, nem pedig igazsággal

uralkodnak e földön.

Mert gonoszságból gonoszságba térnek,

engem pedig nem ismernek

– ezt mondja az Úr.


verse #4

Mindenki őrizkedjék felebarátjától,

egyetlen testvéreteknek se higgyetek,

mert minden testvér meg akar csalni,

és minden felebarát rágalmazva jár.


verse #5

Egyik a másikat csapja be,

és nem mondanak igazat.

Nyelvüket hazug beszédre tanítják,

a gonosztevésben fáradnak el.


verse #6

Álnokság közepette van a lakásod;

az álnokság miatt tudni sem akarnak felőlem

– ezt mondja az Úr.


verse #7

Ezért azt mondja a Seregek Ura:

Íme, megolvasztom és megpróbálom őket,

mert mi mást tehetnék népem leányával?


verse #8

Gyilkos nyíl a nyelvük,

szájukkal álnokságot beszélnek.

Békességesen szólnak felebarátjukhoz,

de szívükben ármánykodnak.


verse #9

Hát ne büntessem meg őket ezekért?

– mondja az Úr.

Vajon ne álljon bosszút a lelkem

az ilyen népen?


verse #10

A hegyeken sírást és zokogást támasztok,

a puszta rétjein gyászéneket.

Mert kiégtek, és senki sem jár át rajtuk,

nem hallatszik a nyájak bégetése.

Az égi madaraktól az állatokig

minden elköltözött és elmenekült.


verse #11

Jeruzsálemet kőhalommá teszem,

sakálok tanyájává,

Júda városait pedig sivataggá változtatom,

hogy lakatlan legyen.


verse #12

Kicsoda olyan bölcs férfi, hogy megértse ezeket, és ki az, akihez az Úr szája szólt, hogy hirdesse azt, hogy

miért vész el a föld,

és ég ki, mint a puszta,

ahol többé senki sem jár?


verse #13

Ezt mondta az Úr: Mivel elhagyták törvényemet, amelyet eléjük adtam, nem hallgattak szavamra, és nem aszerint jártak,


verse #14

hanem kevély szívük után és a Baalok után jártak, amire atyáik tanították őket,


verse #15

azért azt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Íme, ürömmel etetem meg ezt a népet, és méreggel itatom meg őket.


verse #16

Szétszórom őket olyan nemzetek közé, amelyeket nem ismertek sem ők, sem atyáik, és fegyvert küldök utánuk, amíg meg nem semmisítem őket.


verse #17

Azt mondja a Seregek Ura:

Gondoskodjatok siratóasszonyokról,

és hívjátok őket, hogy jöjjenek el!

Küldjetek hozzáértő asszonyokért,

hogy jöjjenek el.


verse #18

Siessenek, és fogjanak síráshoz értünk,

és a mi szemünk is hullasson könnyeket,

szempilláinkról áradjon a könny!


verse #19

Mert siratás hangja hallatszik a Sionról:

Ó, hogy elpusztultunk!

Igen megszégyenültünk!

El kellett hagynunk e földet,

mert szétdúlták lakhelyeinket!


verse #20

Halljátok meg hát az Úr szavát,

ti asszonyok,

és fogja föl fületek szájának beszédét;

tanítsátok meg leányaitokat a sírásra,

és egyik asszony a másikat e gyászdalra:


verse #21

Feljött a halál az ablakainkba,

bejött a palotáinkba,

kipusztította a gyermekeket az utcáról,

az ifjakat a terekről.


verse #22

Szólj! – ezt mondja az Úr.

Úgy hever ott az emberek holtteste,

mint ganéj a mezőn,

és mint kéve az arató után,

és nincs, aki összegyűjtse.


verse #23

Ezt mondja az Úr: A bölcs ne dicsekedjék a bölcsességével, az erős ne dicsekedjék az erejével, a gazdag ne dicsekedjék a gazdagságával!


verse #24

Hanem aki dicsekszik, azzal dicsekedjék, hogy értelmes, és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, jogot és igazságot gyakorlok e földön, mert ezekben telik kedvem – így szól az Úr.


verse #25

Íme, eljönnek a napok – ezt mondja az Úr –, és megbüntetek minden körülmetéltet a körülmetéletlenekkel együtt.


verse #26

Egyiptomot és Júdát, Edómot és Ammón fiait, Móábot és mindazokat, akiknek nyírott hajuk van, és a pusztában laknak. Mert mindezek a nemzetek körülmetéletlenek, Izráel egész háza pedig körülmetéletlen szívű.

Chapters:


Books