Jeremiás próféta könyve

chapter 22


Chapters:


verse #1

Azt mondja az Úr: Menj Júda királyának palotájába, és beszéld el ezeket.


verse #2

Ezt mondd: Halld meg az Úr szavát, Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, te és szolgáid és néped, akik bejártok e kapukon!


verse #3

Azt mondja az Úr: Cselekedjetek törvényesen és igazságosan, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezéből! A jövevényt, az árvát és az özvegyet pedig ne nyomorgassátok! Ne erőszakoskodjatok, és ne ontsatok ki ártatlan vért ezen a helyen!


verse #4

Ha ezt cselekszitek, akkor bemehetnek e ház kapuin a Dávid székében ülő királyok szekereken és lovakon szolgáikkal és népükkel együtt.


verse #5

Ha pedig nem hallgattok e szavakra, önmagamra esküszöm – ezt mondja az Úr –, hogy elpusztul ez a ház!


verse #6

Mert így szól az Úr Júda királyának házához:

Ha olyan lennél nekem, mint Gileád

vagy a Libánon csúcsa,

akkor is pusztasággá teszlek,

mint a lakatlan városokat.


verse #7

Fölkészítem ellened a pusztítókat,

mindegyiket a maga fegyverével,

és kivágják válogatott cédrusaidat,

és tűzre vetik azokat.


verse #8

Sok nép megy majd át e városon, és ezt kérdik egymástól: Miért művelte az Úr mindezt ezzel a nagy várossal?


verse #9

És akkor azt mondják: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az ő Istenüknek szövetségét, és idegen istenek előtt borultak le, és azoknak szolgáltak.


verse #10

Ne a halottat sirassátok,

és ne érte bánkódjatok,

hanem azt sirassátok, aki elmegy,

mert nem jön többé vissza,

és nem látja többé szülőföldjét.


verse #11

Mert azt mondja az Úr Sallumról, Jósiás fiáról, Júda királyáról, aki apja, Jósiás után uralkodik: Aki kimegy erről a helyről, nem tér többé vissza.


verse #12

Azon a helyen hal meg, ahová fogságba vitték, és nem látja többé e földet.


verse #13

Jaj annak, aki nem igaz úton építi házát,

felső szobáit pedig törvényesség nélkül;

aki felebarátjával ingyen végeztet szolgálatot,

és nem adja meg neki munkája bérét.


verse #14

Aki azt mondja:

„Nagy házat építek magamnak

és tágas felső szobákat”,

és ablakait szélesre készítteti

és cédrusfával burkoltatja be

és cinóbervörösre festeti.


verse #15

Hát attól leszel király,

hogy halomra gyűjtöd a cédrust?

Atyád tán nem evett és nem ivott?

De méltányosan és igazságosan cselekedett,

ezért jó dolga volt.


verse #16

Igazságosan ítélkezett

a szegény és a nyomorult dolgában,

ezért volt jó dolga.

Nem ez-e az igaz ismeret felőlem?

– ezt kérdi az Úr.


verse #17

De a te szemed és szíved

csak nyereségre vágyik, az ártatlan vérére,

ragadozásra és erőszak elkövetésére.


verse #18

Ezért azt mondja az Úr Jójákimról,

Jósiásnak, Júda királyának a fiáról:

Nem siratják így őt:

„Jaj, bátyám! Jaj, húgom!”

Nem siratják így őt:

„Jaj, uram! Jaj az ő dicsőségének!”


verse #19

Úgy temetik el, mint a szamarat,

kivonszolják és kidobják

Jeruzsálem kapuin kívül!


verse #20

Menj föl a Libánonra, és kiálts,

a Básánon is emeld föl szavadat!

Kiálts az Abárimról,

mert szeretőid mind odalettek.


verse #21

Szóltam neked, amikor még jól volt dolgod,

de azt mondtad: Nem hallom!

Ifjúságodtól fogva az volt a szokásod,

hogy nem hallgattál a szavamra!


verse #22

Minden pásztorodat elfújja a szél,

és akik szerettek, fogságba mennek.

Akkor szégyent vallasz majd,

és pironkodsz minden gonoszságodért.


verse #23

Te, aki a Libánonon laksz,

és a cédrusfákon fészkelsz,

hogy fogsz majd nyögni,

amikor fájdalmak lepnek meg,

mint a szülő asszonyt a vajúdás!


verse #24

Élek én – ezt mondja az Úr, hogy ha Konjáhú, Jójákimnak, Júda királyának a fia pecsétgyűrű volna is a jobb kezemen, onnan is lerántanám!


verse #25

Azok kezébe adlak, akik lelkedet keresik, azok kezébe, akiknek a tekintetétől félsz: Nebukadneccarnak, a babiloni királynak és a káldeusoknak a kezébe.


verse #26

Elvetlek téged és anyádat, aki szült téged. Idegen földre vetlek; bár nem ott születtetek, de ott haltok meg!


verse #27

Nem jöhetnek vissza arra a földre, ahová lelkük visszatérni kíván.


verse #28

Vajon semmirevaló, törött edény-e

ez a férfi, ez a Konjáhú,

olyan edény, amelyet senki sem szeret?

Miért vetették el őt és utódát

és dobták olyan földre,

amelyet nem ismernek?


verse #29

Föld, föld, föld!

Halld meg az Úr szavát!


verse #30

Azt mondja az Úr:

Úgy jegyezzétek föl ezt a férfit,

mint gyermektelent,

mint olyan embert,

akinek nem lesz jó előmenetele életében.

Mert senkinek sem sikerül utódai közül

Dávid trónjára ülnie,

és nem uralkodhat többé Júdában.

Chapters:


Books