Jeremiás próféta könyve

chapter 18


Chapters:


verse #1

Ez az a beszéd, amelyet az Úr mondott Jeremiásnak:


verse #2

Kelj föl, és menj el a fazekas házába, és ott közlöm veled beszédeimet!


verse #3

Lementem azért a fazekas házába, és íme, ő éppen a korongon dolgozott.


verse #4

És elrontotta az edényt a fazekas, amelyet agyagból készített kezével, és azonnal más edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta.


verse #5

Akkor azt mondta nekem az Úr:


verse #6

Vajon nem cselekedhetem-e én is úgy veletek, mint ez a fazekas, ó, Izráel háza? – azt mondja az Úr. Íme, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, ó, Izráel háza!


verse #7

Ha szólok egy nép ellen vagy egy ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem,


verse #8

de megtér az a nép gonoszságából, amely ellen szóltam, akkor én is megbánom a gonoszt, amelyet rajta véghez vinni gondoltam.


verse #9

És ha azt mondom egy népről vagy egy országról, hogy fölépítem, beültetem,


verse #10

de gonoszul cselekszik előttem, és nem hallgat a szavamra, akkor megbánom azt a jót, amelyet tenni akartam vele.


verse #11

Most azért ezt mondd Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak: Azt mondja az Úr: Íme, veszedelmet készítek, és tervet szövök ellenetek! Nosza, térjetek meg, ki-ki a maga gonosz útjáról, és jobbítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket!


verse #12

De ők azt mondták: Fölösleges! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan a mi gonosz szívünk konoksága szerint cselekszünk.


verse #13

Ezért azt mondja az Úr:

Kérdezzétek csak meg a népeket:

Kicsoda hallott ilyet?

Igen utálatos dolgot cselekedett Izráel leánya!


verse #14

Elhagyja-e a hó

a Libánon sziklás fennsíkját?

Vajon kiszáradnak-e a vadonban fölfakadó,

csörgedező hűs vizek?*


verse #15

Ám az én népem elfeledkezett rólam,

hiábavalóságoknak tömjénez.

Elcsábították őket útjaikról, az ősi nyomról,

hogy más ösvényeken, járatlan úton járjanak.


verse #16

Így teszik pusztasággá földjüket,

örökös csúfsággá,

hogy aki csak átmegy rajta, álmélkodik,

és fejét csóválja.


verse #17

Mint a keleti szél,

úgy szórom szét őket az ellenség előtt,

hátamat, nem pedig arcomat

fordítom feléjük pusztulásuk napján.


verse #18

Ők pedig azt mondták: Gyertek, szőjünk terveket Jeremiás ellen, mert nem veszhet ki a pap tanítása, sem a bölcs tanácsa, sem a próféta szava! Gyertek el, verjük meg őt a nyelvünkkel, és ne hallgassunk egy szavára sem!


verse #19

Figyelj rám, Uram,

és halld meg ellenfeleim szavát!


verse #20

Hát lehet rosszal fizetni a jóért?

Hiszen vermet ástak nekem!

Emlékezzél, amikor eléd álltam,

hogy mellettük szóljak,

és elfordítsam róluk haragodat!


verse #21

Juttasd azért fiaikat éhínségre,

és hányd őket kardélre!

Asszonyaik legyenek

magtalanná és özveggyé,

férfiaik a halál martalékává,

ifjaikat pedig fegyver vágja le a harcban.


verse #22

Kiáltás hangozzék házaikból,

amikor sereggel törsz rájuk hirtelen,

mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem,

és tőrt vetettek lábamnak.


verse #23

Te pedig, Uram, ismered

minden ellenem való gyilkos szándékukat.

Ne kegyelmezz meg bűneik miatt,

és ne töröld el vétkeiket színed elől,

hanem vesszenek el előtted!

Bánj el velük haragod idején!

Chapters:


Books