Jeremiás próféta könyve

chapter 51


Chapters:


verse #1

Így szól az Úr:

Íme, pusztító szelet támasztok Babilon ellen

és Káldea lakói ellen.


verse #2

Idegeneket küldök Babilon ellen,

szétszórják őt, és kiüresítik földjét,

mert ellene támadnak mindenfelől

a veszedelem napján.


verse #3

Az íjász vonja föl íját,

és öltse magára páncélját!

Ne kedvezzetek ifjainak,

öljétek le egész seregét!


verse #4

Essenek el a leszúrtak a káldeusok földjén

és az átdöföttek az utcákon!


verse #5

Mert nem hagyta el Izráelt és Júdát

Istene, a Seregek Ura,

noha földjük tele van vétekkel

Izráel Szentje ellen.


verse #6

Fussatok ki Babilonból,

és mentse mindenki a lelkét,

ne vesszetek el az ő bűne miatt,

mert az Úr bosszúállásának ideje ez,

megfizet neki érdeme szerint.


verse #7

Aranypohár volt Babilon az Úr kezében,

amely megrészegítette az egész földet.

Nemzetek ittak borából,

amely megrészegítette a nemzeteket.


verse #8

Hamar elesett Babilon, és összeomlott,

jajgassatok miatta!

Hozzatok balzsamot sebére,

hátha meggyógyul!


verse #9

Gyógyítgattuk Babilont,

de nem gyógyult meg.

Hagyjátok el őt, és menjünk el

mindnyájan a saját földünkre!

Mert az égig hatott ítélete,

a felhőkig emelkedett.


verse #10

Napfényre hozta az Úr a mi igazságunkat,

gyertek, és beszéljük el a Sionon

az Úrnak, a mi Istenünknek dolgait!


verse #11

Élesítsétek a nyilakat,

készítsétek a pajzsokat!

Fölindította az Úr a méd királyok lelkét,

mert szándéka Babilon ellen fordult,

hogy elveszítse.

Bizony, az Úr bosszúállása ez,

templomáért való bosszúállása!


verse #12

Tűzzétek ki a zászlót

Babilon kőfalaival szemben,

erősítsétek meg az őrséget!

Rendeljetek őröket,

állítsatok lesbe csapatokat,

mert az Úr elgondolta

és meg is cselekszi mindazt,

amit Babilon lakói ellen szólt.


verse #13

Te, aki nagy vizek mellett laksz,

és tömérdek kincsed van,

eljött a véged, rablásod betelt!*


verse #14

Megesküdött a Seregek Ura a lelkére,

és ezt mondta:

Bizony, úgy betöltelek téged emberekkel,

mint sáskákkal,

és diadaléneket énekelnek fölötted!


verse #15

Ő alkotta a földet erejével,

bölcsességével szilárdította meg a világot,

és értelmével terjesztette ki az egeket.


verse #16

Nagy hangjára

vizek zúgása támad az égben,

és felhőket hoz föl a föld határairól,

villámokat készít az esőhöz,

és előhozza a szelet tárházából.


verse #17

Tudás híján minden ember bolond.

Minden ötvös megszégyenül bálványa miatt,

mert hazugság az öntvénye:

nincs benne lélek.


verse #18

Hiábavalóságok ezek, nevetséges művek,

amelyek elvesznek büntetésük idején.


verse #19

De nem ilyen Jákób öröksége!

Mert ő a mindenség formálója

és Izráel törzse örökségének pálcája:

Seregek Ura a neve!


verse #20

Pörölyöm voltál, harci fegyverem,

és nemzeteket zúztam veled össze,

országokat pusztítottam el veled.


verse #21

Általad zúztam össze lovakat és lovasaikat,

és általad zúztam össze a harci szekeret

és a benne ülőt.


verse #22

Általad zúztam össze férfit és asszonyt,

általad zúztam össze vént és gyermeket,

általad zúztam össze ifjat és szüzet.


verse #23

Általad zúztam össze a pásztort és nyáját,

általad zúztam össze a szántóvetőt és igavonó jószágát,

és általad zúztam össze a helytartókat és a főembereket.


verse #24

Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakosának mindazért a gonoszságért, amelyet a Sionon cselekedtek szemetek láttára – ezt mondja az Úr.


verse #25

Íme, ellened fordulok, te romlásnak hegye

– ezt mondja az Úr,

aki az egész földet leromboltad!

Kinyújtom kezemet ellened,

lehengerítlek a kőszikláról,

és leégett heggyé teszlek.


verse #26

Nem vesznek belőled követ

szegletkőnek és alapkőnek,

mert örökre pusztaság leszel

– ezt mondja az Úr.


verse #27

Tűzzétek ki a zászlót az országban,

fújjátok meg a kürtöt a népek között!

Készítsétek föl ellene a nemzeteket,

hívjátok össze ellene Ararát, Minni

és Askenáz országait!

Válasszatok ellene hadvezért,

vonultassátok föl a lovakat,

mint rettenetes sáskahadat!


verse #28

Készítsétek föl ellene a népeket,

a médek királyait, helytartóit

és minden főemberét

és birodalmuk egész földjét!


verse #29

Megrendül a föld és rázkódik,

mert beteljesednek az Úr gondolatai

Babilon ellen,

amikor Babilon földjét pusztasággá,

lakatlanná teszi.


verse #30

Babilon hősei fölhagytak a küzdelemmel,

erődeikben ülnek.

Vége szakadt vitézségüknek,

asszonyokká lettek.

Fölgyújtották Babilon lakhelyeit,

letörték zárait.


verse #31

Futár futár után fut,

és hírmondó hírmondó után,

hogy jelentse a babiloni királynak:

megszállták városát mindenfelől.


verse #32

A réveket elfoglalták,

tűz égette föl a mocsarakat,

és a harcosok megrettentek.


verse #33

Mert azt mondja a Seregek Ura,

Izráel Istene:

Olyan lett Babilon leánya, mint a szérű,

itt van taposásának ideje.

Kis híja még, és eljön aratásának ideje.


verse #34

Elnyelt, megemésztett engem

Nebukadneccar, a babiloni király,

üres edénnyé tett.

Elnyelt engem, mint egy sárkány,

megtöltötte hasát csemegéimmel,

és kivetett engem.


verse #35

A rajtam és társaimon esett erőszak

szálljon Babilonra!

– mondja ezt Sion lakója.

Vérem Káldea lakosaira!

– mondja ezt Jeruzsálem.


verse #36

Ezért azt mondja az Úr:

Íme, én bírálom el ügyedet,

és én állok bosszút érted!

Kiszárítom tengerét,

kiapasztom forrását.


verse #37

Kőrakássá lesz Babilon,

sakálok lakhelyévé; kietlenné,

iszonyatossá lesz és lakatlanná.


verse #38

Együtt ordítanak, mint az ifjú oroszlánok,

morognak, mint az oroszlánkölykök.


verse #39

Hevük idején lakomát készítek nekik,

és megrészegítem őket, hogy vigadjanak,

és aludjanak örök álmot,

és föl ne serkenjenek

– ezt mondja az Úr.


verse #40

Vágóhídra viszem őket,

mint a bárányokat,

mint a kosokat a bakokkal együtt.


verse #41

Hogy bevették Sésakot!

Elfoglalták az egész föld büszkeségét.

Milyen pusztasággá lett

Babilon a népek között!


verse #42

Följött Babilonra a tenger,

hullámainak özönével elborította őt.


verse #43

Városai pusztává lettek,

sivataggá és kopár földdé,

amelyen senki sem lakik,

senki emberfia nem megy keresztül rajta.


verse #44

Megbüntetem Bélt Babilonban,

és kihúzom szájából, amit lenyelt,

és többé nem tódulnak hozzá a népek,

és Babilon kőfala is ledől.


verse #45

Jöjj ki onnan, én népem!

Mentse lelkét mindenki

az Úr haragjának tüze elől!


verse #46

Ne olvadjon meg a szívetek, és ne féljetek a hírektől, amelyeket hallani a földön, amikor egyik esztendőben ilyen hír járja, a másik esztendőben pedig amo­lyan hír, hogy erőszakosság van a földön, és uralkodó tör uralkodóra!


verse #47

Mert íme, eljönnek majd a napok, és megbüntetem Babilont faragott képeiért, és egész földje megszégyenül, és elhull benne minden halálra sebzett.


verse #48

És ujjong majd Babilon fölött az ég és a föld és minden, ami bennük van, mert pusztítók támadnak rá észak felől – ezt mondja az Úr.


verse #49

Babilon is elesik, mivel sok izráelit halálra sebzett, amint Babilon miatt is elhullottak az egész földön a halálra sebzettek.


verse #50

Menjetek el, akik megmenekültetek a fegyvertől, meg ne álljatok! Emlékezzetek meg a távolból is az Úrról, és jusson eszetekbe Jeruzsálem!


verse #51

Szégyenkeztünk, mert hallottuk a gyalázkodást, arcunkat szégyenpír borította, mert idegenek törtek az Úr házának szentélyébe.


verse #52

Ezért íme, eljönnek majd a napok – ezt mondja az Úr, és megbüntetem Babilont faragott képeiért, és egész földjén sebesültek nyögnek.


verse #53

Ha az égbe hág is föl Babilon, és ha megerősíti is erős magaslatát, akkor is rátörnek a pusztítók, akiket én küldök – ezt mondja az Úr.


verse #54

Jajkiáltás hallatszik Babilonból, és a káldeusok földjéről nagy romlás.


verse #55

Mert elpusztítja az Úr Babilont, és elnémítja benne a nagy zajt, ha zúgnak is hullámai, mint a nagy vizek, és hallatszik is harsogásuk.


verse #56

Mert pusztító tör Babilonra, elfogják harcosait, eltörik íjukat, mert a megfizetés Istene, az Úr biztos, hogy megfizet.


verse #57

Megrészegítem fejedelmeit, bölcseit, helytartóit, főembereit és harcosait. Örök álomra szenderülnek, és nem ébrednek föl! – ezt mondja a Király, akinek Seregek Ura a neve.


verse #58

Azt mondja a Seregek Ura:

Babilon széles kőfalát földig rombolják,

és büszke kapuit tűz égeti meg.

A népek hiába munkálkodnak,

és a tűzé lesz, amiért nemzetek fáradoztak.


verse #59

Ez az a beszéd, amelyet Jeremiás próféta Szerájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának mondott, amikor Babilonba ment Cidkijjával, Júda királyával királyságának negyedik esztendejében. Szerájá pedig szállásmester volt.


verse #60

Jeremiás leírta egy irattekercsre mindazt a veszedelmet, amely Babilont fogja érni, mindazokat a beszédeket, amelyek föl lettek jegyezve Babilonról.


verse #61

Azt mondta Jeremiás Szerájának: Amikor Babilonba érsz, láss neki, és olvasd föl mindezeket a szavakat!


verse #62

Ezt mondd: Uram, te szóltál e hely ellen, hogy elveszítsed, és ne legyen lakója, sem ember, sem állat, hanem örökre pusztaság legyen.


verse #63

Amikor befejezed e tekercs fölolvasását, köss rá egy követ, és hajítsd be az Eufrátesz közepébe.


verse #64

Ezt mondd: Így merül el Babilon, és bármit tegyen is, nem kel föl többé a veszedelem miatt, amelyet én hozok rá.

Eddig tartanak Jeremiás beszédei.

Chapters:


Books