Jeremiás próféta könyve

chapter 26


Chapters:


verse #1

Jójákim uralkodásának kezdetén, aki Jósiásnak, Júda királyának a fia volt, ezeket a szavakat mondta az Úr:


verse #2

Azt mondja az Úr: Állj az Úr házának udvarába, és mindazoknak, akik eljönnek Júda minden városából, hogy imádkozzanak az Úr házában, mondd el mindazokat a szavakat, amelyeket parancsoltam neked, hogy mondd el nekik. Egy szót se hagyj el!


verse #3

Hátha szót fogadnak, és megtér mindenki gonosz útjáról. Akkor megbánom, hogy veszedelmet akartam okozni nekik cselekedeteik gonoszsága miatt.


verse #4

Mondd meg nekik: Így szól az Úr: Ha nem hallgattok rám, hogy törvényem szerint járjatok, amelyet elétek adtam,


verse #5

és nem hallgattok szolgáimnak, a prófétáknak a beszédére, akiket én küldtem hozzátok, pedig idejében küldtem őket, de nem hallgattatok rájuk,


verse #6

akkor hasonlóvá teszem ezt a házat Silóhoz, ezt a várost pedig a föld minden nemzetének átkává teszem.


verse #7

A papok, a próféták és az egész nép pedig hallotta, amint Jeremiás ezeket a szavakat mondta az Úr házában.


verse #8

Amikor Jeremiás befejezte a beszédet, amelyről az Úr azt parancsolta, hogy mondja el az egész népnek, megragadták a papok, a próféták és az egész nép, és ezt mondták: Halállal kell lakolnod!


verse #9

Miért prófétáltál így az Úr nevében: „Olyan lesz ez a ház, mint Siló, ez a város pedig elpusztul, lakatlanná lesz”? És összegyűlt az egész nép Jeremiás körül az Úr házában.


verse #10

Amikor meghallották ezt Júda fejedelmei, fölmentek a király palotájából az Úr házába, és leültek az Úr házának új kapujában.


verse #11

És így szóltak a papok és a próféták a fejedelmekhez és az egész néphez: Halálra méltó ez az ember, mert e város ellen prófétált, ahogyan fületekkel hallottátok.


verse #12

Ekkor így szólt Jeremiás a fejedelmekhez és az egész néphez: Az Úr küldött engem, hogy prófétáljak e ház és e város ellen mindezekkel a szavakkal, amelyeket hallottatok.


verse #13

Most azért jobbítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket, és hallgassatok az Úrnak, a ti Isteneteknek a szavára, akkor megbánja az Úr a veszedelmet, amellyel fenyegetett benneteket.


verse #14

Én magam pedig, íme, a kezetekben vagyok: cselekedjetek velem úgy, ahogy jónak és helyesnek látjátok;


verse #15

de tudjátok meg, hogy ha megöltök engem, ártatlan vér száll rátok és e városra és lakóira, mert bizony az Úr küldött engem hozzátok, hogy fületek hallatára elmondjam mindezeket a szavakat.


verse #16

Ekkor azt mondták a fejedelmek és az egész nép a papoknak és a prófétáknak: Nem kell halálra ítélni ezt az embert, mert az Úrnak, a mi Istenünknek a nevében szólt hozzánk!


verse #17

Fölkelt az ország vénei közül is néhány férfi, és így szóltak az egész összegyűlt néphez:


verse #18

A móreseti Mikeás prófétált Ezékiásnak, Júda királyának az idejében, és így szólt Júda egész népéhez: Azt mondja a Seregek Ura: Fölszántják a Siont, mint egy szántóföldet, Jeruzsálem romhalmazzá, a templomhegy pedig erdős magaslattá lesz!


verse #19

Megölte-e őt ezért Ezékiás, Júda királya és egész Júda? Nem félték-e az Urat? Nem könyörögtek-e az Úrhoz? És nem bánta-e meg az Úr a veszedelmet, amellyel fenyegette őket? Mi pedig ilyen nagy veszedelmet vonnánk a lelkünkre?


verse #20

Volt egy másik ember is, aki az Úr nevében prófétált, Úrijjá, Semajá fia Kirjat-Jeárimból. Ő is prófétált e város ellen és e föld ellen, egészen Jeremiás beszéde szerint.


verse #21

Amikor meghallotta Jójákim király és minden vitéze és fejedelme beszédeit, halálra kerestette őt; de amikor Úrijjá ezt meghallotta, megijedt, és elmenekült Egyiptomba.


verse #22

Jójákim király pedig embereket küldött Egyiptomba; Elnátánt, Akbór fiát és vele együtt más férfiakat is Egyiptomba küldött.


verse #23

És elhozták Úrijját Egyiptomból, és Jójákim király elé vitték, aki megölette őt karddal, holttestét pedig a köznép temetőjébe vettette.


verse #24

De Ahikámnak, Sáfán fiának a keze Jeremiással volt, ezért nem adták őt a nép kezébe, hogy megöljék.

Chapters:


Books