Jeremiás próféta könyve

chapter 17


Chapters:


verse #1

Júda vétke vas íróvesszővel van fölírva, gyémántheggyel van fölvésve szívük táblájára és oltáraik szarvaira,


verse #2

mivel még fiai is oltáraikról, Asérá-bálványaikról emlékeznek meg a zöld fák mellett, a magas halmokon


verse #3

és a környék hegyein! Vagyonodat és minden kincsedet zsákmányul adom magaslataid és minden vétked miatt, amelyek ott vannak összes határodban.*


verse #4

Önhibádból el kell szakadnod örökségedtől, amelyet adtam neked, és ellenségeid szolgálatába hajtalak olyan földön, amelyet nem ismersz. Mivel lángra lobbantottátok haragomat, örökké égni fog az!


verse #5

Azt mondja az Úr:

Átkozott az a férfi, aki emberben bízik,

és testi erőre támaszkodik,

az Úrtól pedig elfordul a szíve!


verse #6

Mert olyan lesz, mint a cserje a pusztában,

amely nem látja, hogy jó következnék,

hanem sivár helyen lakik a sivatagban,

kopár és kihalt földön.


verse #7

De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik,

és akinek bizodalma az Úr.


verse #8

Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa,

amely a folyó felé bocsátja gyökereit,

és nem fél, ha hőség következik,

levele zöld marad.

Száraz esztendőben sem aggódik,

nem szűnik meg gyümölcsöt teremni.


verse #9

Csalárdabb a szív mindennél,

és romlott az, ki ismerhetné ki?


verse #10

Én, az Úr vagyok az,

aki a szívet fürkészem

és a veséket vizsgálom,

hogy megfizessek mindenkinek útjai szerint

és cselekedeteinek gyümölcse szerint.


verse #11

Mint a fogolymadár,

amely azt költi, amit nem tojt,

olyan az, aki gazdagságot gyűjt,

de nem igaz módon.

Napjai felénél ott kell hagynia,

a végén pedig bolonddá lesz.


verse #12

Ó, dicsőség trónja,

kezdettől fogva magasságos,

szentségünknek helye,


verse #13

Izráel reménysége, ó, Uram!

Akik elhagynak téged,

mind megszégyenülnek!

Akik elpártolnak tőled,

azokat a porba írják,

mert elhagyták az Urat,

az élő vizek kútfejét!*


verse #14

Gyógyíts meg, Uram,

akkor meggyógyulok,

szabadíts meg, akkor megszabadulok,

mert téged dicsőítelek!


verse #15

Íme, ők azt mondják nekem:

Hol van az Úr szava? Most jöjjön el!


verse #16

De nem tudták elérni,

hogy ne kövesselek mint pásztoromat,

és a nyomorúság napját sem kívántam,

te tudod.

Ami ajkamon kijött, ismert volt előtted.*


verse #17

Ne légy rettentésemre;

te vagy menedékem a gonosz napokban!


verse #18

Azok szégyenüljenek meg,

akik üldöznek engem,

és én ne szégyenüljek meg!

Ők rettegjenek, és én ne rettegjek!

Hozd rájuk a háborúság napját,

és kétszeres zúzással zúzd össze őket!


verse #19

Ezt mondta nekem az Úr: Menj, és állj meg a nép fiainak kapujában, amelyen Júda királyai mennek be és jönnek ki, és azután Jeruzsálem minden kapujában!


verse #20

Ezt mondd nekik: Halljátok meg az Úr szavát, Júda királyai, egész Júda és Jeruzsálem minden lakosa, akik bejártok e kapukon!


verse #21

Azt mondja az Úr: Vigyázzatok lelketekre, és ne hordjatok terhet szombatnapon, Jeruzsálem kapuin se vigyétek azt be!


verse #22

Házatokból se vigyetek ki terhet szombatnapon, és semmiféle munkát ne végezzetek, hanem szenteljétek meg a szombatnapot, ahogyan atyáitoknak megparancsoltam!


verse #23

De ők nem hallgattak erre, és fülüket sem fordították felém, hanem megkeményítették a nyakukat, nem hallgattak rám, és nem fogadták meg az intést.


verse #24

Pedig ha ti igazán hallgattok rám – ezt mondja az Úr, és nem visztek be terhet e város kapuin szombatnapon, és megszentelitek a szombatnapot úgy, hogy semmiféle munkát nem végeztek azon,


verse #25

akkor e város kapuin királyok és fejedelmek fognak bevonulni, akik a Dávid trónján ülnek, harci szekereken és lovakon járnak, mind maguk, mind fejedelmeik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai; és mindörökké e városban fognak lakni.


verse #26

Eljönnek majd Júda városaiból, Jeruzsálem környékéről, Benjámin földjéről, a síkságról, a hegyvidékről és a Délvidékről, hogy égőáldozatot, véresáldozatot, ételáldozatot és tömjént hozzanak, és hálaáldozatot hozzanak az Úr házába.


verse #27

Ha pedig nem hallgattok rám, és nem szentelitek meg a szombatnapot, terheket hordoztok, és így jártok át Jeruzsálem kapuin szombatnapon, akkor tüzet gerjesztek kapuiban, és az megemészti Jeruzsálem palotáit, és nem lehet eloltani.

Chapters:


Books