Jeremiás próféta könyve
51. fejezet
1. vers
Így szól az Úr:
Íme, pusztító szelet támasztok Babilon ellen
és Káldea lakói ellen.
2. vers
Idegeneket küldök Babilon ellen,
szétszórják őt, és kiüresítik földjét,
mert ellene támadnak mindenfelől
a veszedelem napján.
3. vers
Az íjász vonja föl íját,
és öltse magára páncélját!
Ne kedvezzetek ifjainak,
öljétek le egész seregét!
4. vers
Essenek el a leszúrtak a káldeusok földjén
és az átdöföttek az utcákon!
5. vers
Mert nem hagyta el Izráelt és Júdát
Istene, a Seregek Ura,
noha földjük tele van vétekkel
Izráel Szentje ellen.
6. vers
Fussatok ki Babilonból,
és mentse mindenki a lelkét,
ne vesszetek el az ő bűne miatt,
mert az Úr bosszúállásának ideje ez,
megfizet neki érdeme szerint.
7. vers
Aranypohár volt Babilon az Úr kezében,
amely megrészegítette az egész földet.
Nemzetek ittak borából,
amely megrészegítette a nemzeteket.
8. vers
Hamar elesett Babilon, és összeomlott,
jajgassatok miatta!
Hozzatok balzsamot sebére,
hátha meggyógyul!
9. vers
Gyógyítgattuk Babilont,
de nem gyógyult meg.
Hagyjátok el őt, és menjünk el
mindnyájan a saját földünkre!
Mert az égig hatott ítélete,
a felhőkig emelkedett.
10. vers
Napfényre hozta az Úr a mi igazságunkat,
gyertek, és beszéljük el a Sionon
az Úrnak, a mi Istenünknek dolgait!
11. vers
Élesítsétek a nyilakat,
készítsétek a pajzsokat!
Fölindította az Úr a méd királyok lelkét,
mert szándéka Babilon ellen fordult,
hogy elveszítse.
Bizony, az Úr bosszúállása ez,
templomáért való bosszúállása!
12. vers
Tűzzétek ki a zászlót
Babilon kőfalaival szemben,
erősítsétek meg az őrséget!
Rendeljetek őröket,
állítsatok lesbe csapatokat,
mert az Úr elgondolta
és meg is cselekszi mindazt,
amit Babilon lakói ellen szólt.
13. vers
Te, aki nagy vizek mellett laksz,
és tömérdek kincsed van,
eljött a véged, rablásod betelt!*
14. vers
Megesküdött a Seregek Ura a lelkére,
és ezt mondta:
Bizony, úgy betöltelek téged emberekkel,
mint sáskákkal,
és diadaléneket énekelnek fölötted!
15. vers
Ő alkotta a földet erejével,
bölcsességével szilárdította meg a világot,
és értelmével terjesztette ki az egeket.
16. vers
Nagy hangjára
vizek zúgása támad az égben,
és felhőket hoz föl a föld határairól,
villámokat készít az esőhöz,
és előhozza a szelet tárházából.
17. vers
Tudás híján minden ember bolond.
Minden ötvös megszégyenül bálványa miatt,
mert hazugság az öntvénye:
nincs benne lélek.
18. vers
Hiábavalóságok ezek, nevetséges művek,
amelyek elvesznek büntetésük idején.
19. vers
De nem ilyen Jákób öröksége!
Mert ő a mindenség formálója
és Izráel törzse örökségének pálcája:
Seregek Ura a neve!
20. vers
Pörölyöm voltál, harci fegyverem,
és nemzeteket zúztam veled össze,
országokat pusztítottam el veled.
21. vers
Általad zúztam össze lovakat és lovasaikat,
és általad zúztam össze a harci szekeret
és a benne ülőt.
22. vers
Általad zúztam össze férfit és asszonyt,
általad zúztam össze vént és gyermeket,
általad zúztam össze ifjat és szüzet.
23. vers
Általad zúztam össze a pásztort és nyáját,
általad zúztam össze a szántóvetőt és igavonó jószágát,
és általad zúztam össze a helytartókat és a főembereket.
24. vers
Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakosának mindazért a gonoszságért, amelyet a Sionon cselekedtek szemetek láttára – ezt mondja az Úr.
25. vers
Íme, ellened fordulok, te romlásnak hegye
– ezt mondja az Úr –,
aki az egész földet leromboltad!
Kinyújtom kezemet ellened,
lehengerítlek a kőszikláról,
és leégett heggyé teszlek.
26. vers
Nem vesznek belőled követ
szegletkőnek és alapkőnek,
mert örökre pusztaság leszel
– ezt mondja az Úr.
27. vers
Tűzzétek ki a zászlót az országban,
fújjátok meg a kürtöt a népek között!
Készítsétek föl ellene a nemzeteket,
hívjátok össze ellene Ararát, Minni
és Askenáz országait!
Válasszatok ellene hadvezért,
vonultassátok föl a lovakat,
mint rettenetes sáskahadat!
28. vers
Készítsétek föl ellene a népeket,
a médek királyait, helytartóit
és minden főemberét
és birodalmuk egész földjét!
29. vers
Megrendül a föld és rázkódik,
mert beteljesednek az Úr gondolatai
Babilon ellen,
amikor Babilon földjét pusztasággá,
lakatlanná teszi.
30. vers
Babilon hősei fölhagytak a küzdelemmel,
erődeikben ülnek.
Vége szakadt vitézségüknek,
asszonyokká lettek.
Fölgyújtották Babilon lakhelyeit,
letörték zárait.
31. vers
Futár futár után fut,
és hírmondó hírmondó után,
hogy jelentse a babiloni királynak:
megszállták városát mindenfelől.
32. vers
A réveket elfoglalták,
tűz égette föl a mocsarakat,
és a harcosok megrettentek.
33. vers
Mert azt mondja a Seregek Ura,
Izráel Istene:
Olyan lett Babilon leánya, mint a szérű,
itt van taposásának ideje.
Kis híja még, és eljön aratásának ideje.
34. vers
Elnyelt, megemésztett engem
Nebukadneccar, a babiloni király,
üres edénnyé tett.
Elnyelt engem, mint egy sárkány,
megtöltötte hasát csemegéimmel,
és kivetett engem.
35. vers
A rajtam és társaimon esett erőszak
szálljon Babilonra!
– mondja ezt Sion lakója.
Vérem Káldea lakosaira!
– mondja ezt Jeruzsálem.
36. vers
Ezért azt mondja az Úr:
Íme, én bírálom el ügyedet,
és én állok bosszút érted!
Kiszárítom tengerét,
kiapasztom forrását.
37. vers
Kőrakássá lesz Babilon,
sakálok lakhelyévé; kietlenné,
iszonyatossá lesz és lakatlanná.
38. vers
Együtt ordítanak, mint az ifjú oroszlánok,
morognak, mint az oroszlánkölykök.
39. vers
Hevük idején lakomát készítek nekik,
és megrészegítem őket, hogy vigadjanak,
és aludjanak örök álmot,
és föl ne serkenjenek
– ezt mondja az Úr.
40. vers
Vágóhídra viszem őket,
mint a bárányokat,
mint a kosokat a bakokkal együtt.
41. vers
Hogy bevették Sésakot!
Elfoglalták az egész föld büszkeségét.
Milyen pusztasággá lett
Babilon a népek között!
42. vers
Följött Babilonra a tenger,
hullámainak özönével elborította őt.
43. vers
Városai pusztává lettek,
sivataggá és kopár földdé,
amelyen senki sem lakik,
senki emberfia nem megy keresztül rajta.
44. vers
Megbüntetem Bélt Babilonban,
és kihúzom szájából, amit lenyelt,
és többé nem tódulnak hozzá a népek,
és Babilon kőfala is ledől.
45. vers
Jöjj ki onnan, én népem!
Mentse lelkét mindenki
az Úr haragjának tüze elől!
46. vers
Ne olvadjon meg a szívetek, és ne féljetek a hírektől, amelyeket hallani a földön, amikor egyik esztendőben ilyen hír járja, a másik esztendőben pedig amolyan hír, hogy erőszakosság van a földön, és uralkodó tör uralkodóra!
47. vers
Mert íme, eljönnek majd a napok, és megbüntetem Babilont faragott képeiért, és egész földje megszégyenül, és elhull benne minden halálra sebzett.
48. vers
És ujjong majd Babilon fölött az ég és a föld és minden, ami bennük van, mert pusztítók támadnak rá észak felől – ezt mondja az Úr.
49. vers
Babilon is elesik, mivel sok izráelit halálra sebzett, amint Babilon miatt is elhullottak az egész földön a halálra sebzettek.
50. vers
Menjetek el, akik megmenekültetek a fegyvertől, meg ne álljatok! Emlékezzetek meg a távolból is az Úrról, és jusson eszetekbe Jeruzsálem!
51. vers
Szégyenkeztünk, mert hallottuk a gyalázkodást, arcunkat szégyenpír borította, mert idegenek törtek az Úr házának szentélyébe.
52. vers
Ezért íme, eljönnek majd a napok – ezt mondja az Úr –, és megbüntetem Babilont faragott képeiért, és egész földjén sebesültek nyögnek.
53. vers
Ha az égbe hág is föl Babilon, és ha megerősíti is erős magaslatát, akkor is rátörnek a pusztítók, akiket én küldök – ezt mondja az Úr.
54. vers
Jajkiáltás hallatszik Babilonból, és a káldeusok földjéről nagy romlás.
55. vers
Mert elpusztítja az Úr Babilont, és elnémítja benne a nagy zajt, ha zúgnak is hullámai, mint a nagy vizek, és hallatszik is harsogásuk.
56. vers
Mert pusztító tör Babilonra, elfogják harcosait, eltörik íjukat, mert a megfizetés Istene, az Úr biztos, hogy megfizet.
57. vers
Megrészegítem fejedelmeit, bölcseit, helytartóit, főembereit és harcosait. Örök álomra szenderülnek, és nem ébrednek föl! – ezt mondja a Király, akinek Seregek Ura a neve.
58. vers
Azt mondja a Seregek Ura:
Babilon széles kőfalát földig rombolják,
és büszke kapuit tűz égeti meg.
A népek hiába munkálkodnak,
és a tűzé lesz, amiért nemzetek fáradoztak.
59. vers
Ez az a beszéd, amelyet Jeremiás próféta Szerájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának mondott, amikor Babilonba ment Cidkijjával, Júda királyával királyságának negyedik esztendejében. Szerájá pedig szállásmester volt.
60. vers
Jeremiás leírta egy irattekercsre mindazt a veszedelmet, amely Babilont fogja érni, mindazokat a beszédeket, amelyek föl lettek jegyezve Babilonról.
61. vers
Azt mondta Jeremiás Szerájának: Amikor Babilonba érsz, láss neki, és olvasd föl mindezeket a szavakat!
62. vers
Ezt mondd: Uram, te szóltál e hely ellen, hogy elveszítsed, és ne legyen lakója, sem ember, sem állat, hanem örökre pusztaság legyen.
63. vers
Amikor befejezed e tekercs fölolvasását, köss rá egy követ, és hajítsd be az Eufrátesz közepébe.
64. vers
Ezt mondd: Így merül el Babilon, és bármit tegyen is, nem kel föl többé a veszedelem miatt, amelyet én hozok rá.
Eddig tartanak Jeremiás beszédei.
Könyvek
