Jeremiás próféta könyve
37. fejezet
1. vers
Konjáhú, Jójákim fia helyett Cidkijjá király, Jósiás fia uralkodott, akit Nebukadneccar babiloni király tett királlyá Júda földjén.
2. vers
De nem hallgatott sem ő, sem szolgái, sem az ország népe az Úr szavára, amelyet Jeremiás próféta által szólt.
3. vers
Elküldte Cidkijjá király Júkalt, Selemjá fiát és Cefanjá papot, Maaszéjá fiát Jeremiás prófétához, és azt mondta: Kérlek, könyörögj értünk az Úrhoz, a mi Istenünkhöz!
4. vers
Jeremiás pedig szabadon járt-kelt a nép között, mert még nem vetették börtönbe.
5. vers
Akkor vonult ki a fáraó serege Egyiptomból. Amikor a káldeusok, akik megszállták Jeruzsálemet, meghallották ennek hírét, elmentek Jeruzsálem alól.
6. vers
Ezt mondta az Úr Jeremiás prófétának:
7. vers
Így szól az Úr, Izráel Istene: Ezt mondjátok Júda királyának, aki hozzám küldött benneteket, hogy megkérdezzetek engem: Íme, a fáraó serege, amely fölvonult segítségetekre, visszatér országába, Egyiptomba.
8. vers
A káldeusok pedig újra ostromolni fogják e várost, és beveszik azt és fölégetik.
9. vers
Azt mondja az Úr: Ne csapjátok be magatokat e szavakkal: „Bizonyosan elvonulnak tőlünk a káldeusok”, mert nem vonulnak el!
10. vers
Mert ha megvernétek is a káldeusok egész seregét, akik ostromolnak titeket, és közülük csak néhány sebesült maradna, mind fölkelnének sátrukból, és lángba borítanák e várost.
11. vers
Amikor elvonult a káldeusok serege Jeruzsálem alól a fáraó serege miatt,
12. vers
Jeremiás is kifelé indult Jeruzsálemből, hogy Benjámin földjére menjen, hogy megkapja osztályrészét népe között.
13. vers
Amikor pedig a Benjámin kapujához ért, ott volt az őrök parancsnoka, akinek a neve Jirijjá volt, Selemjá fia, Hananjá unokája, és elfogta Jeremiás prófétát, és azt mondta: Te a káldeusokhoz szöksz!
14. vers
Jeremiás erre azt mondta: Hazugság! Nem szököm át a káldeusokhoz! De nem hallgatott rá Jirijjá, hanem megragadta Jeremiást, és a fejedelmekhez vitte őt.
15. vers
A fejedelmek pedig megharagudtak Jeremiásra, megverették őt, és fogházba vetették Jónátán kancellár házában; mert azt rendelték fogháznak.
16. vers
Így jutott Jeremiás a tömlöcbe, a cellájába, és sok ideig maradt ott Jeremiás.
17. vers
Majd Cidkijjá király érte küldött, és előhozatta őt, és a palotájában titokban azt kérdezte a király: Van-e kijelentésed az Úrtól? Akkor azt mondta Jeremiás: Van! És azt is mondta: A babiloni király kezébe adnak.
18. vers
Azután azt mondta Jeremiás Cidkijjá királynak: Mit vétettem ellened, a te szolgáid ellen és e nép ellen, hogy fogházba vetettetek engem?
19. vers
És hol vannak a ti prófétáitok, akik azt prófétálták nektek: „Nem vonul föl a babiloni király ellenetek és e föld ellen”?!
20. vers
Most azért, uram, király, hallgass meg, és jusson eléd könyörgésem! Ne küldj vissza Jónátán kancellár házába, hogy ott kelljen meghalnom!
21. vers
Cidkijjá király azért azt parancsolta, hogy Jeremiást a börtön udvarában őrizzék, és adjanak neki naponként egy-egy darab kenyeret a pékek utcájából, amíg el nem fogy minden kenyér a városból. Jeremiás tehát ott maradt a börtön udvarán.
Könyvek
