Jeremiás próféta könyve
30. fejezet
1. vers
Ez az a beszéd, amelyet Jeremiásnak mondott az Úr:
2. vers
Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat a szavakat, amelyeket mondtam neked!
3. vers
Mert íme, eljönnek a napok – ezt mondja az Úr –, és jóra fordítom népemnek, Izráelnek és Júdának a sorsát – így szól az Úr –, és visszahozom őket arra a földre, amelyet atyáiknak adtam, és birtokolni fogják azt.
4. vers
Ezek pedig azok a szavak, amelyeket az Úr Izráelről és Júdáról szólt.
5. vers
Ezt mondta ugyanis az Úr:
Félelemnek és rettentésnek hangját hallottuk,
és nincs békesség!
6. vers
Kérdezzétek csak meg, és lássátok:
szülhet-e a férfi?
Miért látom minden férfi kezét az ágyékán,
mintha gyermeket szülne,
és miért változott arcuk fakósárgává?
7. vers
Jaj, mert nagy nap az,
nincs hozzá hasonló!
Nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak;
de megszabadul belőle!
8. vers
És azon a napon – ezt mondja a Seregek Ura – letöröm majd igáját nyakáról, és leszaggatom köteleit, és nem szolgálnak többé idegeneknek,
9. vers
hanem az Úrnak, az ő Istenüknek szolgálnak, és Dávidnak, a királyuknak, akit föltámasztok nekik.
10. vers
Te azért ne félj, szolgám, Jákób
– így szól az Úr –,
ne rettegj, Izráel; mert bizonnyal
megszabadítalak téged a messzi földről
és utódaidat fogságuk földjéről!
Visszatér Jákób, és nyugalmat talál,
gondtalan lesz, és nem lesz, aki háborgassa.
11. vers
Veled vagyok – ezt mondja az Úr –,
hogy megszabadítsalak,
mert véget vetek minden nemzetnek,
amelyek közé kiűztelek;
csak neked nem vetek véget.
Megfenyítelek téged törvény szerint,
mert nem hagyhatlak egészen büntetés nélkül.
12. vers
Mert így szól az Úr:
Veszedelmes a sebed,
gyógyíthatatlan a sérülésed.
13. vers
Senki sincsen, aki megítélje ügyedet,
gyógyítsa sebedet; nincs számodra orvosság.
14. vers
Elfeledkezett rólad minden szeretőd,
és nem keres téged;
mert megvertelek, mint amikor ellenség ver,
kegyetlen ostorozással,
bűneid sokasága és vétkeid nagysága miatt.
15. vers
Miért kiáltozol bajod miatt?
Veszedelmes a sérülésed!
Bűneid sokaságáért és vétkeid nagyságáért
cselekedtem így veled.
16. vers
Azért akik elnyelnek téged,
azokat elnyelik majd,
és valamennyi ellenséged fogságra jut;
és fosztogatóidat kifosztottakká,
zsákmányolóidat zsákmánnyá teszem.
17. vers
Mert orvosolom sebeidet,
és kigyógyítalak sérülésedből
– ezt mondja az Úr.
Mert számkivetettnek hívtak téged, Sion;
nincs, aki törődjön veled.
18. vers
Azt mondja az Úr:
Íme, jóra fordítom Jákób sátrának sorsát,
és könyörülök hajlékain.
Fölépül a város a romhalmaz helyén,
és a palota a maga helyén marad.
19. vers
Hálaadás és öröm hangja
hangzik föl belőlük,
megsokasítom őket,
és nem fogyatkoznak meg;
megbecsülik őket,
és nem lesznek lenézettek.
20. vers
Fiai olyanok lesznek, mint eleinte,
és gyülekezete biztosan áll majd arcom előtt;
de megbüntetem mindazokat, akik nyomorgatták őt.
21. vers
Közülük támad fejedelme,
és belőle származik uralkodója,
és magamhoz engedem őt,
hogy közeledjék hozzám;
mert kicsoda az, aki szívét arra indítaná,
hogy hozzám közeledjék? – mondja az Úr.
22. vers
És népemmé lesztek,
én pedig Istenetek leszek.
23. vers
Íme, az Úr szélvésze, haragja előtör,
és a rohanó szélvész a hitetlenek fejére zúdul.
24. vers
Nem szűnik meg az Úr fölgerjedt haragja,
míg véghez nem viszi
és meg nem valósítja
szívének gondolatait.
Az utolsó napokban értitek meg e dolgot.
Könyvek
