Jeremiás próféta könyve
24. fejezet
1. vers
Látomást mutatott nekem az Úr, és íme, két kosár füge volt az Úr temploma előtt. Ez azután történt, hogy Nebukadneccar babiloni király fogságba hurcolta Konjáhút, Jójákimnak, Júda királyának a fiát és Júda fejedelmeit meg a mesterembereket és a kovácsokat Jeruzsálemből, és elvitette őket Babilonba.
2. vers
Az egyik kosárban igen jó fügék voltak, amilyenek az először érő fügék, a másik kosárban pedig igen rossz fügék voltak, sőt ehetetlenek.
3. vers
Azt kérdezte tőlem az Úr: Mit látsz, Jeremiás? Így válaszoltam: Fügéket. A jó fügék igen jók, de a rosszak igen rosszak, sőt ehetetlenek.
4. vers
Ekkor így szólt hozzám az Úr:
5. vers
Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Ahogyan ezekre a jó fügékre tekintek, úgy tekintek jóindulattal Júda foglyaira is, akiket erről a helyről a káldeusok földjére vitettem.
6. vers
Szemmel tartom őket az ő javukra, és visszahozom őket e földre. Felépítem, nem rontom le, elültetem, és nem szaggatom ki őket.
7. vers
Olyan szívet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy én vagyok az Úr; és ők népemmé lesznek, én pedig Istenükké leszek, mert teljes szívükből megtérnek hozzám.
8. vers
És amilyenek a rossz fügék, amelyek ehetetlenek – ezt mondja az Úr –, olyanná teszem Cidkijját, Júda királyát, fejedelmeit és Jeruzsálem maradékát, akik itt maradnak ezen a földön, meg azokat is, akik Egyiptom földjén laknak.
9. vers
Rettegésnek és veszedelemnek teszem ki őket a föld minden országában; gyalázat, példabeszéd, gúny és szidalom tárgyává lesznek minden helyen, ahová kiűzöm őket.
10. vers
Fegyvert, éhínséget és dögvészt bocsátok rájuk mindaddig, amíg el nem fogynak arról a földről, amelyet nekik és atyáiknak adtam.
Könyvek
