23. fejezet
Jaj a pásztoroknak, akik elvesztik és elszélesztik legelőm juhait – ezt mondja az Úr.
Azért azt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, akik legeltetik népemet: Ti szélesztettétek el juhaimat, ti űztétek el őket, és nem ügyeltetek rájuk. Íme, megbüntetlek titeket gonosz cselekedeteitekért – így szól az Úr.
Összegyűjtöm nyájam maradékát minden országból, ahová elűztem őket, visszahozom őket legelőikre, és majd szaporodnak és megsokasodnak.
Pásztorokat rendelek melléjük, hogy legeltessék őket, és többé nem félnek és nem rettegnek, és meg sem fogyatkoznak – ezt mondja az Úr.
Íme, eljönnek majd a napok – ezt mondja az Úr –, amikor Dávidnak igaz sarjat támasztok. Királyként fog uralkodni, és bölcsen jár el: jogosságot és igazságot cselekszik e földön.
Az ő idejében megszabadul Júda, és Izráel is biztonságban lakik, és ezen a néven hívják: Az Úr a mi igazságunk!
Azért íme, eljönnek majd a napok – így szól az Úr –, amikor nem mondják többé: él az Úr, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről,
hanem inkább ezt mondják: él az Úr, aki fölhozta és hazavezérelte Izráel házának utódait az északi országból és mindarról a földről, ahová kiűzte őket; és a maguk földjén fognak lakni.
A prófétákról:
Összetört a szívem bensőmben,
reszket minden csontom.
Olyan vagyok, mint a részeg ember
és mint a bortól elázott férfi az Úr előtt
és az ő szent szavai miatt.
Mert megtelt a föld paráznákkal,
hamis esküvések miatt
borul gyászba az ország,
kiszáradt a puszta legelője,
életútjuk gonosz,
és jogtalanul hatalmaskodnak.*
Mert a próféta és a pap is istentelen,
még házamban is megtalálom gonoszságukat
– ezt mondja az Úr.
Azért olyan lesz útjuk,
mint a síkos utak a sötétben.
Megbotlanak és elesnek,
mert veszedelmet hozok rájuk,
büntetésük esztendejét – ezt mondja az Úr.
A samáriabeli prófétáknál is
bolondságot látok:
a Baal nevében prófétálnak,
és megcsalják népemet, Izráelt.
De a jeruzsálemi prófétáknál is
borzalmas dolgokat látok: paráználkodnak,
és hazugságban járnak,
sőt pártját fogják a gonoszoknak, olyannyira,
hogy senki sem tér meg gonoszságából.
Olyanok előttem mindnyájan, mint Sodoma,
és a benne lakók, mint Gomora.
Azért azt mondja a Seregek Ura
a prófétákról:
Íme, én ürmöt adok nekik enni,
és mérget adok nekik inni,
mert a jeruzsálemi prófétáktól ered
az istentelenség az egész országban.
Azt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak a szavait, akik nektek prófétálnak; elbolondítanak titeket, saját szívük látását szólják, nem az Úr szájából valót.
Folyton azt mondogatják azoknak, akik megvetnek engem: Azt mondja az Úr: Békességetek lesz! És azt mondják mindenkinek, aki szíve keménysége szerint jár: Nem jön rátok veszedelem!
Mert ki állt az Úr tanácsában,
és ki látta és hallotta az ő szavát?
Ki figyelt beszédére, és ki hallgatott rá?
Íme, az Úr szélvésze nagy haraggal tör elő,
és a hitetlenek feje fölött forgószél örvénylik.
Nem szűnik meg az Úr haragja,
amíg meg nem valósítja és be nem teljesíti
szívének gondolatait.
Az utolsó napokban
világosodik meg előttetek e dolog értelme.
Nem küldtem ezeket a prófétákat,
maguk futottak;
nem szóltam nekik, mégis prófétáltak.
Ha tanácsomban álltak volna,
akkor az én szavamat
hirdették volna népemnek,
és visszatérítették volna őket gonosz útjaikról
és cselekedetük gonoszságától.
Csak a közelben vagyok-e Isten – kérdi az Úr –, nem vagyok-e Isten a messzeségben is?
Vajon a rejtekhelyen elrejtőzhet-e valaki úgy, hogy ne lássam őt? – ezt mondja az Úr. Vajon nem töltöm-e be a mennyet és a földet? – ezt mondja az Úr.
Hallottam, amit a próféták mondanak, akik hazugságot prófétálnak az én nevemben, és így szólnak: Álmot láttam, álmot láttam!
Meddig lesz ez még így a hazugságot prófétáló próféták szívében, akik saját szívük csalárdságát prófétálják?
Akik el akarják feledtetni népemmel az én nevemet álmaik által, amelyeket egymásnak mondanak, ahogy atyáik is elfeledkeztek nevemről a Baalért.
Az a próféta, aki álomlátó, mondja el az álmot, akinél pedig az én szavam van, mondja el hűen a szavaimat! Mi köze van a szalmának a búzához? – ezt mondja az Úr.
Nem olyan-e az én szavam, mint a tűz – így szól az Úr – vagy mint a sziklazúzó pöröly?
Azért íme, a prófétákra támadok – ezt mondja az Úr –, azokra, akik egymástól lopkodják beszédeimet.
Íme, a prófétákra támadok – így szól az Úr –, azokra, akiknek jár a nyelvük, és azt állítják: az Úr mondja!
Íme, a prófétákra támadok, azokra, akik hazug álmokat prófétálnak – ezt mondja az Úr –, elmondják azokat, és megcsalják népemet hazugságaikkal és hízelkedéseikkel, holott én nem küldtem őket, nem is parancsoltam nekik, és használni sem használtak e népnek – így szól az Úr.
Amikor pedig megkérdez téged ez a nép vagy egy próféta vagy egy pap: „Mi az Úr jövendölése?”, akkor ezt mondd nekik: Mi a jövendölés? Az, hogy elvetlek titeket – ezt mondja az Úr.
Ha egy próféta, egy pap vagy a nép azt mondja: „Ez az Úr jövendölése”, megbüntetem azt az embert és annak házát.
Csak ezt kérdezheti mindenki felebarátjától és testvérétől: Mit felelt az Úr? És: Mit szólt az Úr?
Az Úr jövendölését ne emlegessétek többé, mert mindenkinek jövendöléssé lesz a saját szava, ha elfordítjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek beszédét.
Ezt kérdezd a prófétától: Mit felelt neked az Úr, és mit szólt az Úr?
Ha viszont az Úr jövendölését emlegetitek, akkor ezt mondja az Úr: Mivel ti kimondtátok e szót: „Ez az Úr jövendölése” – jóllehet küldtem hozzátok olyanokat, akik ezt mondják: Ne mondjátok, hogy ez az Úr jövendölése –,
ezért íme, elfelejtelek titeket, és elvetlek színem elől, és még a várost is, amelyet nektek és atyáitoknak adtam.
Örök szégyent és örök gyalázatot hozok rátok, amely felejthetetlen.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52