Jeremiás próféta könyve
50. fejezet
1. vers
Ez az a beszéd, amelyet az Úr mondott Babilonról, a káldeusok földjéről Jeremiás próféta által:
2. vers
Hirdessétek a nemzetek között,
és hallassátok,
emeljétek föl a zászlót! Hallassátok,
és ne titkoljátok el!
Ezt mondjátok: Bevették Babilont,
megszégyenült Bél,
összetört Marduk,
megszégyenültek faragott képei,
összetörtek bálványai!
3. vers
Mert északról egy nép vonul ellene, földjét pusztává teszi, és nem lesz, aki lakjon benne; az ember és az állat is elmenekül és elfut.
4. vers
Azokban a napokban, abban az időben – ezt mondja az Úr – megjönnek Izráel fiai Júda fiaival együtt. Sírva mennek, és keresik Istenüket, az Urat.
5. vers
A Sion felől kérdezősködnek, arrafelé fordítják arcukat: Gyertek, szegődjünk az Úrhoz örök szövetséggel, amely nem megy feledésbe!
6. vers
Elveszett juhnyáj volt a népem, pásztorai félrevezették és eltérítették őket a hegyekben. Hegyről halomra jártak, elfelejtkeztek legelőjükről.
7. vers
Aki csak rájuk talált, pusztította őket. Elnyomóik azt gondolták, hogy nem bűnhődnek, mert ezek vétettek az Úr ellen. Pedig az Úr volt igaz otthonuk és atyáik reménysége.
8. vers
Fussatok ki Babilonból, jöjjetek ki Káldea földjéről! Legyetek olyanok, mint a kecskebakok a nyáj előtt!
9. vers
Mert íme, én nagy nemzetek tömegét indítom el és hozom föl Babilonra észak földjéről. Fölsorakoznak vele szemben, míg végül beveszik. Nyilaik olyanok, mint a legyőzhetetlen harcos, aki nem tér vissza sikertelenül.
10. vers
Káldea prédává lesz; akik prédára vetik őt, mind jóllaknak vele – ezt mondja az Úr.
11. vers
Örüljetek, vigadozzatok csak,
örökségem elpusztítói!
Ugrándozzatok csak, mint a nyomtató üsző,
és nyerítsetek, mint a mének!
12. vers
Igen megszégyenül anyátok,
restelkedik szülőtök.
Íme, utolsóvá lesz a nemzetek között,
pusztává, kietlen földdé, sivataggá lesz.
13. vers
Az Úr haragja miatt nem laknak rajta,
hanem egészen pusztasággá lesz.
Aki csak keresztülmegy Babilonon,
álmélkodik és fölszisszen
az ő teljes veresége miatt.
14. vers
Sorakozzatok föl Babilon ellen
körös-körül mind, ti íjászok,
lőjetek rá, ne kíméljétek a nyilat,
mert vétkezett az Úr ellen!
15. vers
Kiáltsatok ellene körös-körül,
megadta magát, összedőltek oszlopai,
leomlottak kőfalai.
Bizony, az Úr bosszúja ez!
Álljatok bosszút rajta,
és úgy cselekedjetek vele,
ahogyan ő cselekedett!
16. vers
Irtsátok ki Babilonból a magvetőt
és azt, aki sarlót fog aratás idején!
A gyilkos fegyver elől
mindenki népéhez szalad,
mindenki a maga földjére fut.
17. vers
Elszéledt juhnyáj Izráel, oroszlánok kergették szét. Először Asszíria királya rágta őt, végül pedig Nebukadneccar, a babiloni király törte meg csontjait.
18. vers
Azért azt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Íme, én megbüntetem a babiloni királyt és országát, ahogyan megbüntettem az asszíriai királyt.
19. vers
Izráelt pedig visszaviszem legelőjére, és a Karmelen meg Básánban legel, Efraim hegyvidékén és Gileádban megelégedhet a lelke.
20. vers
Azokban a napokban és abban az időben – ezt mondja az Úr – keresik majd Izráel bűnét, de nem lesz, és Júda vétkeit, de nem találják: mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.
21. vers
Vonulj föl Merátaim földje ellen
és Pekód lakói ellen!
Öld meg és irtsd ki őket egészen
– ezt mondja az Úr –,
és mindent aszerint cselekedj,
ahogyan parancsoltam neked!
22. vers
Harci zaj hangzik a földön,
és nagy a romlás.
23. vers
Hogy kivágták és hogy összetörték
az egész föld pörölyét!
Milyen irtózatossá lett
Babilon a népek között!
24. vers
Tőrbe ejtettelek téged,
és meg vagy fogva, Babilon,
de nem ismerted föl!
Utolértek és megragadtak,
mert pörlekedtél az Úrral.
25. vers
Fölnyitotta fegyvertárát az Úr,
és előhozta haragja fegyvereit.
Mert dolga van az Úrnak,
a Seregek Urának Káldea földjén.
26. vers
Törjetek rá a szélekről,
nyissátok ki magtárait, hányjátok halomra,
mint a kévét, és irtsátok ki,
hogy ne legyen maradéka!
27. vers
Döfjétek le minden bikáját,
el velük a vágóhídra!
Jaj nekik, mert eljött a napjuk,
büntetésük ideje!
28. vers
A Babilon földjéről futva menekülők hangja hirdeti majd a Sionon az Úr, a mi Istenünk bosszúállását, templomáért való bosszúállását.
29. vers
Hívjatok össze Babilon ellen mindenkit, aki íjat tud feszíteni, szálljatok táborba körülötte körös-körül, hogy senki se menekülhessen el. Fizessetek meg neki cselekedetei szerint; úgy cselekedjetek vele, ahogyan ő cselekedett, mert kevély volt az Úrral, Izráel Szentjével szemben!
30. vers
Ezért elhullanak ifjai a terein, és minden harcosa elvész azon a napon – ezt mondja az Úr.
31. vers
Íme, ellened vagyok, te kevély
– ezt mondja az Úr, a Seregek Ura –,
mert eljött a te napod, büntetésed napja.
32. vers
Megbotlik a kevély és elesik,
és nem lesz senki, aki fölsegítse.
Tüzet gyújtok városaiban,
hogy megeméssze még azokat is,
akik körülötte vannak.
33. vers
Azt mondja a Seregek Ura: Nyomorgatták Izráel fiait Júda fiaival együtt; akik fogságba vitték őket, erősen fogva tartják, nem akarják elbocsátani.
34. vers
De megváltójuk erős, Seregek Ura a neve. Bizonyosan fölveszi perüket, és nyugalmat hoz a földre, Babilon lakóit viszont megrettenti.
35. vers
Fegyver lesz a káldeusokon
– azt mondja az Úr –,
Babilon lakóin, fejedelmein és bölcsein.
36. vers
Fegyver lesz varázslóin,
és kiderül, hogy bolondok!
Fegyver lesz harcosain, és megrémülnek.
37. vers
Fegyver lesz lovain és harci szekerein
és az egész keverék népen, amely közötte él;
hasonlók lesznek az asszonyokhoz.
Fegyver lesz kincsein,
és zsákmányul viszik azokat.
38. vers
Szárazság lesz vizein, és kiszáradnak,
mert bálványok földje az,
és rettentő bálványoknak adnak hálát.
39. vers
Ezért pusztai vadak és sakálok laknak majd ott struccmadarakkal együtt. Soha többé nem lakják, és lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre.
40. vers
Ahogyan ledöntötte Isten Sodomát és Gomorát és szomszéd városaikat – azt mondja az Úr –, ugyanúgy nem lakik ott egy ember sem, senki emberfia nem lakja azt.
41. vers
Íme, egy nép jön északról,
nagy nemzet és sok király
támad a föld határairól.
42. vers
Íjat és kopját ragadnak, kegyetlenek,
és sekinek sem irgalmaznak.
Hangjuk, mint a tenger zúgása.
Lovakon vágtatnak, mint harcosok,
viadalra sorakoznak ellened, Babilon leánya!
43. vers
Ha meghallja hírüket a babiloni király,
keze lehanyatlik, szorongás fogja el,
vonaglik, mint a szülő asszony.
44. vers
Íme, mint a Jordán erdőségéből az örökzöld ligetbe feljövő oroszlán, hirtelen űzöm el őket onnan, és választottamat helyezem föléje. Mert ki lehetne hozzám hasonló? Ki szab nekem törvényt, és ki az a pásztor, aki szembeszállhatna velem?
45. vers
Azért halljátok meg az Úr tervét, amelyet Babilon ellen tervezett, és gondolatait, amelyeket Káldea ellen gondolt! Bizony a nyáj kicsinyeit is elhajtják, és álmélkodik miattuk a legelő.
46. vers
Babilon bevételének zajától megindul a föld, és jajkiáltása hallatszik a nemzetek között!
Könyvek
