Jeremiás próféta könyve

capítulo 50


Capítulos:


verso 1

Ez az a beszéd, amelyet az Úr mon­dott Babilonról, a káldeusok földjéről Jeremiás próféta által:


verso 2

Hirdessétek a nemzetek között,

és hallassátok,

emeljétek föl a zászlót! Hallassátok,

és ne titkoljátok el!

Ezt mondjátok: Bevették Babilont,

megszégyenült Bél,

összetört Marduk,

megszégyenültek faragott képei,

összetörtek bálványai!


verso 3

Mert északról egy nép vonul ellene, földjét pusztává teszi, és nem lesz, aki lakjon benne; az ember és az állat is elmenekül és elfut.


verso 4

Azokban a napokban, abban az időben – ezt mondja az Úrmegjönnek Izráel fiai Júda fiaival együtt. Sírva mennek, és keresik Istenüket, az Urat.


verso 5

A Sion felől kérdezősködnek, arrafelé fordítják arcukat: Gyertek, szegődjünk az Úrhoz örök szövetséggel, amely nem megy feledésbe!


verso 6

Elveszett juhnyáj volt a népem, pásztorai félrevezették és eltérítették őket a hegyekben. Hegyről halomra jártak, elfelejtkeztek legelőjükről.


verso 7

Aki csak rájuk talált, pusztította őket. Elnyomóik azt gondolták, hogy nem bűnhődnek, mert ezek vétettek az Úr ellen. Pedig az Úr volt igaz otthonuk és atyáik reménysége.


verso 8

Fussatok ki Babilonból, jöjjetek ki Káldea földjéről! Legyetek olyanok, mint a kecskebakok a nyáj előtt!


verso 9

Mert íme, én nagy nemzetek tömegét indítom el és hozom föl Babilonra észak földjéről. Fölsorakoznak vele szemben, míg végül beveszik. Nyilaik olyanok, mint a legyőzhetetlen harcos, aki nem tér vissza sikertelenül.


verso 10

Káldea prédává lesz; akik prédára vetik őt, mind jóllaknak vele – ezt mondja az Úr.


verso 11

Örüljetek, vigadozzatok csak,

örökségem elpusztítói!

Ugrándozzatok csak, mint a nyomtató üsző,

és nyerítsetek, mint a mének!


verso 12

Igen megszégyenül anyátok,

restelkedik szülőtök.

Íme, utolsóvá lesz a nemzetek között,

pusztává, kietlen földdé, sivataggá lesz.


verso 13

Az Úr haragja miatt nem laknak rajta,

hanem egészen pusztasággá lesz.

Aki csak keresztülmegy Babilonon,

álmélkodik és fölszisszen

az ő teljes veresége miatt.


verso 14

Sorakozzatok föl Babilon ellen

körös-körül mind, ti íjászok,

lőjetek rá, ne kíméljétek a nyilat,

mert vétkezett az Úr ellen!


verso 15

Kiáltsatok ellene körös-körül,

megadta magát, összedőltek oszlopai,

leomlottak kőfalai.

Bizony, az Úr bosszúja ez!

Álljatok bosszút rajta,

és úgy cselekedjetek vele,

ahogyan ő cselekedett!


verso 16

Irtsátok ki Babilonból a magvetőt

és azt, aki sarlót fog aratás idején!

A gyilkos fegyver elől

mindenki népéhez szalad,

mindenki a maga földjére fut.


verso 17

Elszéledt juhnyáj Izráel, oroszlánok kergették szét. Először Asszíria királya rágta őt, végül pedig Nebukadneccar, a babiloni király törte meg csontjait.


verso 18

Azért azt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Íme, én megbüntetem a babiloni királyt és országát, ahogyan megbüntettem az asszíriai királyt.


verso 19

Izráelt pedig visszaviszem legelőjére, és a Karmelen meg Básánban legel, Efraim hegyvidékén és Gileádban megelégedhet a lelke.


verso 20

Azokban a napokban és abban az időben – ezt mondja az Úrkeresik majd Izráel bűnét, de nem lesz, és Júda vétkeit, de nem találják: mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.


verso 21

Vonulj föl Merátaim földje ellen

és Pekód lakói ellen!

Öld meg és irtsd ki őket egészen

– ezt mondja az Úr –,

és mindent aszerint cselekedj,

ahogyan parancsoltam neked!


verso 22

Harci zaj hangzik a földön,

és nagy a romlás.


verso 23

Hogy kivágták és hogy összetörték

az egész föld pörölyét!

Milyen irtózatossá lett

Babilon a népek között!


verso 24

Tőrbe ejtettelek téged,

és meg vagy fogva, Babilon,

de nem ismerted föl!

Utolértek és megragadtak,

mert pörlekedtél az Úrral.


verso 25

Fölnyitotta fegyvertárát az Úr,

és előhozta haragja fegyvereit.

Mert dolga van az Úrnak,

a Seregek Urának Káldea földjén.


verso 26

Törjetek rá a szélekről,

nyissátok ki magtárait, hányjátok halomra,

mint a kévét, és irtsátok ki,

hogy ne legyen maradéka!


verso 27

Döfjétek le minden bikáját,

el velük a vágóhídra!

Jaj nekik, mert eljött a napjuk,

büntetésük ideje!


verso 28

A Babilon földjéről futva menekülők hangja hirdeti majd a Sionon az Úr, a mi Istenünk bosszúállását, templomáért való bosszúállását.


verso 29

Hívjatok össze Babilon ellen mindenkit, aki íjat tud feszíteni, szálljatok táborba körülötte körös-körül, hogy senki se menekülhessen el. Fizessetek meg neki cselekedetei szerint; úgy cselekedjetek vele, ahogyan ő cselekedett, mert kevély volt az Úrral, Izráel Szentjével szemben!


verso 30

Ezért elhullanak ifjai a terein, és minden harcosa elvész azon a napon – ezt mondja az Úr.


verso 31

Íme, ellened vagyok, te kevély

– ezt mondja az Úr, a Seregek Ura –,

mert eljött a te napod, büntetésed napja.


verso 32

Megbotlik a kevély és elesik,

és nem lesz senki, aki fölsegítse.

Tüzet gyújtok városaiban,

hogy megeméssze még azokat is,

akik körülötte vannak.


verso 33

Azt mondja a Seregek Ura: Nyomorgatták Izráel fiait Júda fiaival együtt; akik fogságba vitték őket, erősen fogva tartják, nem akarják elbocsátani.


verso 34

De megváltójuk erős, Seregek Ura a neve. Bizonyosan fölveszi perüket, és nyugalmat hoz a földre, Babilon lakóit viszont megrettenti.


verso 35

Fegyver lesz a káldeusokon

– azt mondja az Úr,

Babilon lakóin, fejedelmein és bölcsein.


verso 36

Fegyver lesz varázslóin,

és kiderül, hogy bolondok!

Fegyver lesz harcosain, és megrémülnek.


verso 37

Fegyver lesz lovain és harci szekerein

és az egész keverék népen, amely közötte él;

hasonlók lesznek az asszonyokhoz.

Fegyver lesz kincsein,

és zsákmányul viszik azokat.


verso 38

Szárazság lesz vizein, és kiszáradnak,

mert bálványok földje az,

és rettentő bálványoknak adnak hálát.


verso 39

Ezért pusztai vadak és sakálok laknak majd ott struccmadarakkal együtt. Soha többé nem lakják, és lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre.


verso 40

Ahogyan ledöntötte Isten Sodomát és Gomorát és szomszéd városaikat – azt mondja az Úr, ugyanúgy nem lakik ott egy ember sem, senki emberfia nem lakja azt.


verso 41

Íme, egy nép jön északról,

nagy nemzet és sok király

támad a föld határairól.


verso 42

Íjat és kopját ragadnak, kegyetlenek,

és sekinek sem irgalmaznak.

Hangjuk, mint a tenger zúgása.

Lovakon vágtatnak, mint harcosok,

viadalra sorakoznak ellened, Babilon leánya!


verso 43

Ha meghallja hírüket a babiloni király,

keze lehanyatlik, szorongás fogja el,

vonaglik, mint a szülő asszony.


verso 44

Íme, mint a Jordán erdőségéből az örökzöld ligetbe feljövő oroszlán, hirtelen űzöm el őket onnan, és választottamat helyezem föléje. Mert ki lehetne hozzám hasonló? Ki szab nekem törvényt, és ki az a pásztor, aki szembeszállhatna velem?


verso 45

Azért halljátok meg az Úr tervét, amelyet Babilon ellen tervezett, és gondolatait, amelyeket Káldea ellen gondolt! Bizony a nyáj kicsinyeit is elhajtják, és álmélkodik miattuk a legelő.


verso 46

Babilon bevételének zajától megindul a föld, és jajkiáltása hallatszik a nemzetek között!

Capítulos:


Libros