Jeremiás próféta könyve

capítulo 40


Capítulos:


verso 1

Ez az a beszéd, amelyet az Úr mondott Jeremiásnak, miután Nebuzaradán testőrparancsnok elbocsátotta őt Rámából, mert őt is elfogták, és láncra verték az összes jeruzsálemi és júdai fogollyal együtt, akiket Babilonba vittek.


verso 2

A testőrparancsnok elvitte Jeremiást, és azt mondta neki: Az Úr, a te Istened rendelte ezt a veszedelmet e hely ellen.


verso 3

Véghez vitte és megcselekedte az Úr, ahogy megmondta. Mert vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok a szavára, azért teljesedett be rajtatok ez a dolog.


verso 4

Most azért én ma megszabadítalak a lánctól, amely a kezeden van. Ha úgy tetszik neked, hogy Babilonba jöjj velem, akkor jöjj, nekem pedig gondom lesz rád. Ha pedig nem tetszik neked, hogy velem jöjj Babilonba, maradj itt! Íme, előtted van az egész föld, oda menj, ahová jónak és helyesnek látod!


verso 5

De később már nem lehet visszatérni. Vagy menj vissza Gedaljához, Ahikám fiához, Sáfán unokájához, akit a babiloni király tiszttartóvá tett Júda városaiban, és lakj vele a nép között, vagy menj akárhová, ahová neked tetszik. A testőrparancsnok ételt és ajándékot adott neki, és elbocsátotta őt.


verso 6

Jeremiás pedig elment Gedaljához, Ahikám fiához Micpába, és ott lakott vele a nép között, akik megmaradtak az országban.


verso 7

Amikor meghallották a seregek vezérei, akik a síkságon voltak, ők és embereik, hogy a babiloni király Gedalját, Ahikám fiát tette tiszttartóvá az országban, és rábízta a férfiakat és az asszonyokat, a kisdedeket és a föld szegényeit azok közül, akiket nem vittek el Babilonba,


verso 8

elmentek Gedaljához Micpába, tudniillik Jismáél, Netanjá fia, Jóhánán és Jónátán, Káréah fiai, Szerájá, Tanhumet fia, a netófái Éfaj fiai és Jaazanjá, Maakáti fia embereikkel együtt.


verso 9

Gedaljá, Ahikám fia, Sáfán unokája pedig megesküdött nekik és embereiknek, és ezt mondta: Ne féljetek a káldeusoknak szolgálni, hanem lakjatok az országban, és szolgáljatok a babiloni királynak, és jó dolgotok lesz!


verso 10

És én, íme, Micpában lakom, hogy szolgálatukra álljak a káldeusoknak, akik eljönnek hozzánk. Ti pedig gyűjtsetek be bort, gyümölcsöt és olajat is, és tegyétek el edényeitekbe! Lakjatok azokban a városokban, amelyeket birtokba vehettek.


verso 11

Meghallották mindazok a júdabeliek is, akik a móábiaknál, az ammóniaknál, az edómiaknál és a többi tartományban voltak, hogy a babiloni király maradékot hagyott Júdának, és hogy Gedalját, Ahikám fiát, Sáfán unokáját tette tiszttartóvá fölöttük.


verso 12

Ezért minden júdabeli hazajött mindenhonnan, ahová elűzték őket. Eljöttek Júda földjére Gedaljához Micpába, és bort meg igen sok gyümölcsöt hordtak össze.


verso 13

Jóhánán, Káréah fia és a seregek vezetői, akik a síkságon voltak, szintén elmentek Gedaljához Micpába.


verso 14

Azt mondták neki: Nem tudod, hogy Baalisz ammóni király elküldte Jismáélt, Netanjá fiát, hogy megöljön téged? De Gedaljá, Ahikám fia nem hitt nekik.


verso 15

Jóhánán, Káréah fia pedig titkon ezt mondta Gedaljának Micpában: Elmegyek, és megölöm Jismáélt, Netanjá fiát úgy, hogy senki se tudja. Miért oltaná ki a te életedet? Hiszen akkor a júdabeliek, akik tehozzád gyülekeztek, mind szétoszlanának, és Júdának még a maradéka is elveszne.


verso 16

És azt mondta Gedaljá, Ahikám fia Jóhánánnak, Káréah fiának: Ne cselekedd meg ezt a dolgot, mert te hazugságot szólsz Jismáélről!

Capítulos:


Libros