Jeremiás próféta könyve

capítulo 25


Capítulos:


verso 1

Ez az a beszéd, amely Jeremiáshoz szólt Júda egész népéről Jójákim negyedik esztendejében, aki Jósiásnak, Júda királyának a fia volt. Ez az év Nebukadneccar babiloni király első esztendeje.


verso 2

Ezt hirdette Jeremiás próféta Júda egész népének és Jeruzsálem minden lakosának:


verso 3

Jósiás tizenharmadik esztendejétől fogva, aki Ámónnak, Júda királyának a fia volt, mind a mai napig, vagyis huszonhárom esztendőn át szólt hozzám az Úr szava, én pedig hirdettem azt nektek. Idejében szóltam, de nem hallgattatok rám.


verso 4

Az Úr valamennyi szolgáját, a prófétákat elküldte hozzátok, idejében küldte el őket, de nem hallgattatok rájuk, és fületeket sem fordítottátok feléjük, hogy meghallgassátok őket.


verso 5

Azt mondták: Térjetek meg mindannyian gonosz útjaitokról és gonosz cselekedeteitekből, hogy azon a földön lakhassatok, amelyet az Úr örökre nektek és atyáitoknak adott.


verso 6

Ne járjatok idegen istenek után, hogy nekik szolgáljatok, és előttük leboruljatok, és ne ingereljetek föl engem kezetek alkotásával, hogy veszedelmet ne hozzak rátok!


verso 7

De nem hallgattatok rám – ezt mondja az Úrazért, hogy fölingereljetek engem kezetek alkotásával a ti veszedelmetekre.


verso 8

Ezért azt mondja a Seregek Ura: Mivel nem hallgattatok beszédemre,


verso 9

íme, elküldök észak minden nemzetségéért – ezt mondja az Úr és Nebukadneccarért, a babiloni királyért, az én szolgámért, és behozom őket erre a földre és lakóira és a körülötte lévő minden nemzetre. Elveszítem őket, iszonyattá és szörnyűséggé teszem őket és örökkévaló pusztasággá.


verso 10

Elveszem tőlük az öröm és vigasság hangját, a vőlegény és a menyasszony szavát, a malmok zúgását és a mécses világosságát.


verso 11

Ez az egész föld pusztasággá és iszonyattá lesz, és ezek a nemzetek a babiloni királynak szolgálnak majd hetven esztendeig.


verso 12

És amikor majd letelik a hetven esztendő, megbüntetem a babiloni királyt és népét és a káldeusok földjét álnokságukért – így szól az Úr, és örökkévaló pusztasággá teszem azt.


verso 13

Véghez viszem azon a földön mindazt, amit szóltam felőle, mindazt, ami meg van írva ebben a könyvben, amit Jeremiás az összes népről prófétált.


verso 14

Mert ők is szolgálni fognak majd sok más nemzetnek és nagy királyoknak, és megfizetek nekik cselekedeteik és kezük munkája szerint.


verso 15

Mert ezt mondta nekem az Úr, Izráel Istene: Vedd el kezemből a harag borának ezt a poharát, és itasd meg vele mindazokat a nemzeteket, amelyekhez küldelek.


verso 16

Igyanak, és tántorogjanak részegen a fegyver miatt, amelyet közéjük bocsátok.


verso 17

Erre elvettem a poharat az Úr kezéből, és megitattam mindazokat a népeket, amelyekhez az Úr küldött engem:


verso 18

Jeruzsálemet és Júda városait, királyait és fejedelmeit, hogy pusztasággá, iszonyattá, szörnyűséggé és átokká tegyem őket, ahogyan ma is van;


verso 19

megitattam a fáraót, Egyiptom királyát, szolgáit, fejedelmeit és minden népét.


verso 20

És minden keverék népet, Úc földjének minden királyát meg a filiszteusok földjének minden királyát; Askelónt, Gázát, Ekrónt és Asdód maradékát;


verso 21

Edómot, Móábot és Ammón fiait;


verso 22

Tírusz minden királyát, Szidón minden királyát és a szigetek minden királyát, akik a tengeren túl vannak:


verso 23

Dedánt, Témát, Búzt és mindazokat, akik lenyírt üstökűek;


verso 24

Arábia minden királyát és a keveredett népek minden királyát, akik a pusztában laknak;*


verso 25

Zimri minden királyát, Élám minden királyát és a médek minden királyát;


verso 26

észak minden királyát, a közelvalókat és a távolvalókat, egyiket a másik után, és a föld minden országát, amelyek e föld színén vannak. Mindezek után pedig Sésak királyának kell innia.


verso 27

Azért ezt mondd nekik: Azt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: „Igyatok és részegüljetek meg, okádjatok és hulljatok el, és ne keljetek föl a fegyvertől, amelyet én küldök közétek.”


verso 28

És ha majd nem akarják elvenni kezedből a poharat, hogy igyanak belőle, ezt mondd nekik: Így szól a Seregek Ura: „Meg kell innotok!


verso 29

Mert íme, ha arra a városra, amely az én nevemet viseli, veszedelmet hozok, ti vajon büntetlenül maradhattok-e? Nem maradtok büntetlenül, mert fegyvert hozok e föld minden lakosára” – ezt mondja a Seregek Ura.


verso 30

Te pedig prófétáld meg nekik mindezt a szót, és ezt mondd nekik:

Az Úr a magasságból harsog,

és az ő szent lakhelyéről mennydörög.

Harsányan harsog nyájára,

riogatva kiált e föld minden lakójára,

mint a szőlőtaposók.


verso 31

Elhat ez a harsogás a föld végéig,

mert pere van az Úrnak a népekkel;

ő minden test ítélőbírája,

a hitetleneket fegyver elé veti

– ezt mondja az Úr.


verso 32

Így szól a Seregek Ura:

Íme, veszedelem indul

egyik nemzettől a másik nemzethez,

és nagy szélvész támad a föld széléről.


verso 33

Azon a napon az Úr sokakat megöl

a föld egyik végétől a föld másik végéig.

Nem siratják, nem szedik össze

és nem is temetik el őket.

Olyanok lesznek a föld színén, mint a ganéj.


verso 34

Jajgassatok, pásztorok, és kiáltsatok,

heverjetek a porban, ti vezérei a nyájnak,

mert eljön a megöletéseteknek

és a szétszóratásotoknak az ideje;

leestek és összetörtök, mint a drága edények.*


verso 35

Nincs hová futniuk a pásztoroknak

és menekülniük a nyáj vezéreinek.


verso 36

Hallatszik már a pásztorok kiáltozása

és a nyáj vezéreinek jajgatása,

mert elpusztította legelőjüket az Úr.


verso 37

Elhagyottá lettek a békés legelők

az Úr fölgerjedt haragja miatt.


verso 38

Elhagyta azokat,

mint búvóhelyét az oroszlán,

mert pusztasággá lett földjük

a zsarnok dühe és fölgerjedt haragja miatt.

Capítulos:


Libros