Jeremiás próféta könyve
18. fejezet
1. vers
Ez az a beszéd, amelyet az Úr mondott Jeremiásnak:
2. vers
Kelj föl, és menj el a fazekas házába, és ott közlöm veled beszédeimet!
3. vers
Lementem azért a fazekas házába, és íme, ő éppen a korongon dolgozott.
4. vers
És elrontotta az edényt a fazekas, amelyet agyagból készített kezével, és azonnal más edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta.
5. vers
Akkor azt mondta nekem az Úr:
6. vers
Vajon nem cselekedhetem-e én is úgy veletek, mint ez a fazekas, ó, Izráel háza? – azt mondja az Úr. Íme, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, ó, Izráel háza!
7. vers
Ha szólok egy nép ellen vagy egy ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem,
8. vers
de megtér az a nép gonoszságából, amely ellen szóltam, akkor én is megbánom a gonoszt, amelyet rajta véghez vinni gondoltam.
9. vers
És ha azt mondom egy népről vagy egy országról, hogy fölépítem, beültetem,
10. vers
de gonoszul cselekszik előttem, és nem hallgat a szavamra, akkor megbánom azt a jót, amelyet tenni akartam vele.
11. vers
Most azért ezt mondd Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak: Azt mondja az Úr: Íme, veszedelmet készítek, és tervet szövök ellenetek! Nosza, térjetek meg, ki-ki a maga gonosz útjáról, és jobbítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket!
12. vers
De ők azt mondták: Fölösleges! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan a mi gonosz szívünk konoksága szerint cselekszünk.
13. vers
Ezért azt mondja az Úr:
Kérdezzétek csak meg a népeket:
Kicsoda hallott ilyet?
Igen utálatos dolgot cselekedett Izráel leánya!
14. vers
Elhagyja-e a hó
a Libánon sziklás fennsíkját?
Vajon kiszáradnak-e a vadonban fölfakadó,
csörgedező hűs vizek?*
15. vers
Ám az én népem elfeledkezett rólam,
hiábavalóságoknak tömjénez.
Elcsábították őket útjaikról, az ősi nyomról,
hogy más ösvényeken, járatlan úton járjanak.
16. vers
Így teszik pusztasággá földjüket,
örökös csúfsággá,
hogy aki csak átmegy rajta, álmélkodik,
és fejét csóválja.
17. vers
Mint a keleti szél,
úgy szórom szét őket az ellenség előtt,
hátamat, nem pedig arcomat
fordítom feléjük pusztulásuk napján.
18. vers
Ők pedig azt mondták: Gyertek, szőjünk terveket Jeremiás ellen, mert nem veszhet ki a pap tanítása, sem a bölcs tanácsa, sem a próféta szava! Gyertek el, verjük meg őt a nyelvünkkel, és ne hallgassunk egy szavára sem!
19. vers
Figyelj rám, Uram,
és halld meg ellenfeleim szavát!
20. vers
Hát lehet rosszal fizetni a jóért?
Hiszen vermet ástak nekem!
Emlékezzél, amikor eléd álltam,
hogy mellettük szóljak,
és elfordítsam róluk haragodat!
21. vers
Juttasd azért fiaikat éhínségre,
és hányd őket kardélre!
Asszonyaik legyenek
magtalanná és özveggyé,
férfiaik a halál martalékává,
ifjaikat pedig fegyver vágja le a harcban.
22. vers
Kiáltás hangozzék házaikból,
amikor sereggel törsz rájuk hirtelen,
mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem,
és tőrt vetettek lábamnak.
23. vers
Te pedig, Uram, ismered
minden ellenem való gyilkos szándékukat.
Ne kegyelmezz meg bűneik miatt,
és ne töröld el vétkeiket színed elől,
hanem vesszenek el előtted!
Bánj el velük haragod idején!
Könyvek
