Mózes második könyve

chapter 8


Chapters:


verse #1

Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek: Menj be a fáraóhoz, és mondd neki: „Azt mondja az Úr: bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem!


verse #2

Ha pedig nem akarod elbocsátani, íme, én egész határodat békákkal verem meg.


verse #3

És a folyóvíz békáktól hemzseg, és felmennek és bemennek a házadba, hálószobádba, ágyadra, szolgáid házába, néped közé, kemencéidbe és sütőteknőidbe.


verse #4

És reád és népedre és minden szolgádra békák másznak.”


verse #5

Majd így szólt az Úr Mózeshez: Mondd meg Áronnak: „Nyújtsd ki kezedet botoddal a folyókra, csatornákra és a tavakra, és hozd fel a békákat Egyiptom földjére!”


verse #6

Ekkor Áron kinyújtotta kezét Egyiptom vizeire, és békák jöttek fel, és ellepték Egyiptom földjét.


verse #7

De az írástudók is úgy cselekedtek titkos mesterségükkel, és felhozták a békákat Egyiptom földjére.


verse #8

Ekkor hívatta a fáraó Mózest és Áront, és azt mondta: Könyörögjetek az Úrnak, hogy távolítsa el rólam és népemről a békákat, és elbocsátom a népet, hogy áldozzék az Úrnak.


verse #9

Mózes pedig azt felelte a fáraónak: Parancsolj velem! Mikorra könyörögjek éretted, szolgáidért és népedért, hogy kipusztuljanak a nálad és a házaidban levő békák, és csak a folyóban maradjanak meg?


verse #10

Ő így felelt: Holnapra. Erre Mózes azt mondta: Amint kívánod. Hogy megtudd, hogy nincs hasonló a mi Urunkhoz, Istenünkhöz,


verse #11

eltávoznak a békák tőled meg a házaidtól, szolgáidtól és népedtől, csak a folyóban maradnak meg.


verse #12

Mózes és Áron kiment a fáraótól, és Mózes kiáltott az Úrhoz a békák miatt, amelyeket a fáraóra bocsátott.


verse #13

Az Úr pedig Mózes beszéde szerint cselekedett, és kivesztek a békák a házakból, udvarokból és mezőkről.


verse #14

Rakásokba gyűjtötték azokat, és a föld bűzlött tőlük.


verse #15

De amint látta a fáraó, hogy baja könnyebbül, megkeményítette szívét, és nem hallgatott rájuk, amint megmondta az Úr.


verse #16

Majd szólt az Úr Mózesnek: Mondd meg Áronnak: „Nyújtsd ki botodat, és sújts a föld porára, hogy tetűvé legyen egész Egyiptom földjén.”


verse #17

És így cselekedtek. Áron kinyújtotta kezét, botjával lesújtott a föld porára, és tetvek lettek emberen és állaton. A föld minden pora tetűvé lett egész Egyiptom földjén.


verse #18

Az írástudók is megkísérelték varázslásukkal, hogy tetveket hozzanak elő, de nem tudtak. És tetvek voltak emberen és állaton.


verse #19

Ekkor azt mondták az írástudók a fáraónak: Isten ujja ez. De kemény maradt a fáraó szíve, és nem hallgatott rájuk, amint az Úr megmondta.


verse #20

Majd azt mondta az Úr Mózesnek: Kelj fel reggel, és állj a fáraó elé. Íme, kimegy a vizek felé, és ekkor mondd neki: Ezt mondja az Úr: „Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem.


verse #21

Mert ha nem bocsátod el, ártalmas bogarakat bocsátok rád, szolgáidra, népedre és házaidra, és megtelnek az egyiptomiak házai ártalmas bogarakkal, és a föld is, amelyen élnek.


verse #22

De különválasztom azon a napon a Gósen földjét, amelyen az én népem lakik, hogy ott ne legyenek ártalmas bogarak azért, hogy megtudd, hogy én vagyok az Úr ezen a földön.


verse #23

Különbséget teszek az én népem között és a te néped között. Holnap lesz ez a jel.”


verse #24

Úgy is tett az Úr. Ártalmas bogarak jöttek ugyanis a fáraó és az ő szolgái házára, és egész Egyiptomban pusztává lett a föld miattuk.


verse #25

Erre a fáraó hívatta Mózest és Áront, és így szólt nekik: Menjetek, áldozzatok Isteneteknek ezen a földön.


verse #26

Mózes pedig mondta: Nem helyes, hogy úgy cselekedjünk, hogy azt áldozzuk az Úrnak, a mi Istenünknek, ami utálatos az egyiptomiak előtt. Ha azt áldozzuk az ő szemük láttára, ami az egyiptomiaknak utálatos, nem köveznek-e meg minket?


verse #27

Háromnapi járóföldre megyünk a pusztába, és úgy áldozunk a mi Urunknak, Istenünknek, ahogy parancsolta nekünk.


verse #28

A fáraó így szólt: Elbocsátlak titeket, hogy áldozzatok a ti Uratoknak, Isteneteknek a pusztában, csak ne menjetek nagyon messze. Imádkozzatok érettem!


verse #29

Mózes így felelt: Íme, én kimegyek tőled, imádkozom az Úrhoz, és holnap eltávoznak az ártalmas bogarak a fáraótól, szolgáitól és népétől. Csak megint el ne ámítson a fáraó azzal, hogy nem bocsátja el a népet áldozni az Úrnak.


verse #30

Azután kiment Mózes a fáraótól, és imádkozott az Úrhoz.


verse #31

És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedett: eltávoztak az ártalmas bogarak a fáraótól, szolgáitól és népétől, hogy egy sem maradt.


verse #32

De a fáraó ezúttal is megkeményítette szívét, és nem bocsátotta el a népet.

Chapters:


Books