Mózes második könyve

capitolul 8


Capitole:


versetul 1

Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek: Menj be a fáraóhoz, és mondd neki: „Azt mondja az Úr: bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem!


versetul 2

Ha pedig nem akarod elbocsátani, íme, én egész határodat békákkal verem meg.


versetul 3

És a folyóvíz békáktól hemzseg, és felmennek és bemennek a házadba, hálószobádba, ágyadra, szolgáid házába, néped közé, kemencéidbe és sütőteknőidbe.


versetul 4

És reád és népedre és minden szolgádra békák másznak.”


versetul 5

Majd így szólt az Úr Mózeshez: Mondd meg Áronnak: „Nyújtsd ki kezedet botoddal a folyókra, csatornákra és a tavakra, és hozd fel a békákat Egyiptom földjére!”


versetul 6

Ekkor Áron kinyújtotta kezét Egyiptom vizeire, és békák jöttek fel, és ellepték Egyiptom földjét.


versetul 7

De az írástudók is úgy cselekedtek titkos mesterségükkel, és felhozták a békákat Egyiptom földjére.


versetul 8

Ekkor hívatta a fáraó Mózest és Áront, és azt mondta: Könyörögjetek az Úrnak, hogy távolítsa el rólam és népemről a békákat, és elbocsátom a népet, hogy áldozzék az Úrnak.


versetul 9

Mózes pedig azt felelte a fáraónak: Parancsolj velem! Mikorra könyörögjek éretted, szolgáidért és népedért, hogy kipusztuljanak a nálad és a házaidban levő békák, és csak a folyóban maradjanak meg?


versetul 10

Ő így felelt: Holnapra. Erre Mózes azt mondta: Amint kívánod. Hogy megtudd, hogy nincs hasonló a mi Urunkhoz, Istenünkhöz,


versetul 11

eltávoznak a békák tőled meg a házaidtól, szolgáidtól és népedtől, csak a folyóban maradnak meg.


versetul 12

Mózes és Áron kiment a fáraótól, és Mózes kiáltott az Úrhoz a békák miatt, amelyeket a fáraóra bocsátott.


versetul 13

Az Úr pedig Mózes beszéde szerint cselekedett, és kivesztek a békák a házakból, udvarokból és mezőkről.


versetul 14

Rakásokba gyűjtötték azokat, és a föld bűzlött tőlük.


versetul 15

De amint látta a fáraó, hogy baja könnyebbül, megkeményítette szívét, és nem hallgatott rájuk, amint megmondta az Úr.


versetul 16

Majd szólt az Úr Mózesnek: Mondd meg Áronnak: „Nyújtsd ki botodat, és sújts a föld porára, hogy tetűvé legyen egész Egyiptom földjén.”


versetul 17

És így cselekedtek. Áron kinyújtotta kezét, botjával lesújtott a föld porára, és tetvek lettek emberen és állaton. A föld minden pora tetűvé lett egész Egyiptom földjén.


versetul 18

Az írástudók is megkísérelték varázslásukkal, hogy tetveket hozzanak elő, de nem tudtak. És tetvek voltak emberen és állaton.


versetul 19

Ekkor azt mondták az írástudók a fáraónak: Isten ujja ez. De kemény maradt a fáraó szíve, és nem hallgatott rájuk, amint az Úr megmondta.


versetul 20

Majd azt mondta az Úr Mózesnek: Kelj fel reggel, és állj a fáraó elé. Íme, kimegy a vizek felé, és ekkor mondd neki: Ezt mondja az Úr: „Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem.


versetul 21

Mert ha nem bocsátod el, ártalmas bogarakat bocsátok rád, szolgáidra, népedre és házaidra, és megtelnek az egyiptomiak házai ártalmas bogarakkal, és a föld is, amelyen élnek.


versetul 22

De különválasztom azon a napon a Gósen földjét, amelyen az én népem lakik, hogy ott ne legyenek ártalmas bogarak azért, hogy megtudd, hogy én vagyok az Úr ezen a földön.


versetul 23

Különbséget teszek az én népem között és a te néped között. Holnap lesz ez a jel.”


versetul 24

Úgy is tett az Úr. Ártalmas bogarak jöttek ugyanis a fáraó és az ő szolgái házára, és egész Egyiptomban pusztává lett a föld miattuk.


versetul 25

Erre a fáraó hívatta Mózest és Áront, és így szólt nekik: Menjetek, áldozzatok Isteneteknek ezen a földön.


versetul 26

Mózes pedig mondta: Nem helyes, hogy úgy cselekedjünk, hogy azt áldozzuk az Úrnak, a mi Istenünknek, ami utálatos az egyiptomiak előtt. Ha azt áldozzuk az ő szemük láttára, ami az egyiptomiaknak utálatos, nem köveznek-e meg minket?


versetul 27

Háromnapi járóföldre megyünk a pusztába, és úgy áldozunk a mi Urunknak, Istenünknek, ahogy parancsolta nekünk.


versetul 28

A fáraó így szólt: Elbocsátlak titeket, hogy áldozzatok a ti Uratoknak, Isteneteknek a pusztában, csak ne menjetek nagyon messze. Imádkozzatok érettem!


versetul 29

Mózes így felelt: Íme, én kimegyek tőled, imádkozom az Úrhoz, és holnap eltávoznak az ártalmas bogarak a fáraótól, szolgáitól és népétől. Csak megint el ne ámítson a fáraó azzal, hogy nem bocsátja el a népet áldozni az Úrnak.


versetul 30

Azután kiment Mózes a fáraótól, és imádkozott az Úrhoz.


versetul 31

És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedett: eltávoztak az ártalmas bogarak a fáraótól, szolgáitól és népétől, hogy egy sem maradt.


versetul 32

De a fáraó ezúttal is megkeményítette szívét, és nem bocsátotta el a népet.

Capitole:


Cărți