Mózes második könyve

capitolul 22


Capitole:


versetul 1

Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja vagy eladja, öt marhát fizessen egy ökörért, és négy juhot egy bárányért.


versetul 2

Ha a tolvajt betörésen kapják, és úgy megverik, hogy meghal, nem számít vérontásnak.


versetul 3

De ha ez napvilágnál történik, vérontásnak számít. A tolvaj fizessen. Ha nincs neki, adják el őt tolvajságáért.


versetul 4

Ha élve találják meg nála a lopott jószágot – akár ökör, akár szamár, akár juh az –, kétszer annyit fizessen érte.


versetul 5

Ha valaki mezőt vagy szőlőt legeltet le úgy, hogy állatát ráengedte, és az más mezején legelt, térítse meg a kárt mezejének javából és szőlőjének javából.


versetul 6

Ha tűz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag vagy a lábon álló gabona vagy a mező: térítse meg a kárt, aki a tüzet gyújtotta.


versetul 7

Ha valaki pénzt vagy edényeket ad át felebarátjának megőrzésre, és azokat ellopják annak az embernek a házából, és megtalálják a tolvajt, fizessen kétszer annyit.


versetul 8

Ha nem találják meg a tolvajt, a ház urát állítsák Isten elé, hogy nem nyúlt-e felebarátja vagyonához.


versetul 9

Minden hűtlen kezelés dolgában, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akármi elveszett jószág az, amiről az egyik azt mondja, hogy az övé, mindkettőjük ügye Isten elé kerüljön, és akit Isten bűnösnek ítél, fizessen kétszer annyit felebarátjának.


versetul 10

Ha valaki szamarat vagy ökröt vagy bárányt vagy bármiféle állatot ad felebarátjának, hogy gondozza, és az elhull, vagy megsérül, vagy elhajtják úgy, hogy senki sem látta,


versetul 11

az Úrra tett esküvés döntsön kettejük közt, hogy nem nyújtotta-e ki kezét felebarátja vagyonára. Ezt fogadja el a jószág gazdája, és felebarátja semmit se fizessen.


versetul 12

Ha pedig ellopták tőle, fizesse meg a kárt a gazdának.


versetul 13

Ha vadállat tépte szét, hozza el azt bizonyítékul. A széttépettet az esetben nem kell megfizetnie.


versetul 14

Ha pedig valaki a felebarátjától állatot kér kölcsön, és az megsérül vagy elhull urának távollétében, fizesse meg a kárt.


versetul 15

De ha a gazdája ott volt, nem fizet. Ha bérbe adta, a bérleti díj fedezi a kárt.


versetul 16

Ha valaki hajadont csábít el, aki nincs eljegyezve, és vele hál, jegyajándékkal jegyezze el magának feleségül.


versetul 17

Ha az apja nem akarja őt neki adni, annyi pénzt adjon, amennyi a hajadonok jegyajándéka.


versetul 18

Varázsló asszonyt ne hagyj életben.


versetul 19

Aki állattal közösül, halállal lakoljon!


versetul 20

Aki isteneknek áldozik, nem csupán az Úrnak, azt öljék meg.


versetul 21

A jövevényen ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd őt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén.


versetul 22

Egy özvegyet vagy árvát se nyomorítsatok meg.


versetul 23

Ha nyomorgatod, és hozzám kiált, meghallgatom kiáltását.


versetul 24

Fölgerjed haragom, és megöllek titeket fegyverrel, és feleségeitek özvegyekké lesznek, fiaitok pedig árvákká.


versetul 25

Ha pénzt adsz kölcsön népemnek, a veled levő szegénynek, ne légy hozzá olyan, mint a hitelező. Ne vessetek ki rá uzsorát.


versetul 26

Ha zálogba veszed felebarátod felsőruháját, naplemente előtt add vissza neki.


versetul 27

Mert egyetlen takarója, testének ruhája az, s ugyan miben háljon? Bizony, ha hozzám kiált, meghallgatom, mert én irgalmas vagyok.


versetul 28

Az Istent ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd!


versetul 29

/Gabonádból és borodból ne késlekedj adni,* és fiaid közül az elsőszülöttet add nekem./**


versetul 30

Ugyanúgy tegyél ökröddel, juhoddal: hét napig legyen anyjával, a nyolcadik napon add nekem!


versetul 31

Legyetek szentek előttem. A mezőn széttépett húst ne egyétek meg, hanem az ebnek vessétek.

Capitole:


Cărți