Mózes második könyve
capítulo 22
verso 1
Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja vagy eladja, öt marhát fizessen egy ökörért, és négy juhot egy bárányért.
verso 2
Ha a tolvajt betörésen kapják, és úgy megverik, hogy meghal, nem számít vérontásnak.
verso 3
De ha ez napvilágnál történik, vérontásnak számít. A tolvaj fizessen. Ha nincs neki, adják el őt tolvajságáért.
verso 4
Ha élve találják meg nála a lopott jószágot – akár ökör, akár szamár, akár juh az –, kétszer annyit fizessen érte.
verso 5
Ha valaki mezőt vagy szőlőt legeltet le úgy, hogy állatát ráengedte, és az más mezején legelt, térítse meg a kárt mezejének javából és szőlőjének javából.
verso 6
Ha tűz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag vagy a lábon álló gabona vagy a mező: térítse meg a kárt, aki a tüzet gyújtotta.
verso 7
Ha valaki pénzt vagy edényeket ad át felebarátjának megőrzésre, és azokat ellopják annak az embernek a házából, és megtalálják a tolvajt, fizessen kétszer annyit.
verso 8
Ha nem találják meg a tolvajt, a ház urát állítsák Isten elé, hogy nem nyúlt-e felebarátja vagyonához.
verso 9
Minden hűtlen kezelés dolgában, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akármi elveszett jószág az, amiről az egyik azt mondja, hogy az övé, mindkettőjük ügye Isten elé kerüljön, és akit Isten bűnösnek ítél, fizessen kétszer annyit felebarátjának.
verso 10
Ha valaki szamarat vagy ökröt vagy bárányt vagy bármiféle állatot ad felebarátjának, hogy gondozza, és az elhull, vagy megsérül, vagy elhajtják úgy, hogy senki sem látta,
verso 11
az Úrra tett esküvés döntsön kettejük közt, hogy nem nyújtotta-e ki kezét felebarátja vagyonára. Ezt fogadja el a jószág gazdája, és felebarátja semmit se fizessen.
verso 12
Ha pedig ellopták tőle, fizesse meg a kárt a gazdának.
verso 13
Ha vadállat tépte szét, hozza el azt bizonyítékul. A széttépettet az esetben nem kell megfizetnie.
verso 14
Ha pedig valaki a felebarátjától állatot kér kölcsön, és az megsérül vagy elhull urának távollétében, fizesse meg a kárt.
verso 15
De ha a gazdája ott volt, nem fizet. Ha bérbe adta, a bérleti díj fedezi a kárt.
verso 16
Ha valaki hajadont csábít el, aki nincs eljegyezve, és vele hál, jegyajándékkal jegyezze el magának feleségül.
verso 17
Ha az apja nem akarja őt neki adni, annyi pénzt adjon, amennyi a hajadonok jegyajándéka.
verso 18
Varázsló asszonyt ne hagyj életben.
verso 19
Aki állattal közösül, halállal lakoljon!
verso 20
Aki isteneknek áldozik, nem csupán az Úrnak, azt öljék meg.
verso 21
A jövevényen ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd őt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén.
verso 22
Egy özvegyet vagy árvát se nyomorítsatok meg.
verso 23
Ha nyomorgatod, és hozzám kiált, meghallgatom kiáltását.
verso 24
Fölgerjed haragom, és megöllek titeket fegyverrel, és feleségeitek özvegyekké lesznek, fiaitok pedig árvákká.
verso 25
Ha pénzt adsz kölcsön népemnek, a veled levő szegénynek, ne légy hozzá olyan, mint a hitelező. Ne vessetek ki rá uzsorát.
verso 26
Ha zálogba veszed felebarátod felsőruháját, naplemente előtt add vissza neki.
verso 27
Mert egyetlen takarója, testének ruhája az, s ugyan miben háljon? Bizony, ha hozzám kiált, meghallgatom, mert én irgalmas vagyok.
verso 28
Az Istent ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd!
verso 29
/Gabonádból és borodból ne késlekedj adni,* és fiaid közül az elsőszülöttet add nekem./**
verso 30
Ugyanúgy tegyél ökröddel, juhoddal: hét napig legyen anyjával, a nyolcadik napon add nekem!
verso 31
Legyetek szentek előttem. A mezőn széttépett húst ne egyétek meg, hanem az ebnek vessétek.
Libros
