Mózes második könyve

capítulo 4


Capítulos:


verso 1

Így felelt erre Mózes: De ha nem hisznek nekem, s nem hallgatnak a szavamra, sőt azt mondják: nem jelent meg neked az Úr?


verso 2

Erre az Úr azt mondta neki: Mi az a kezedben? Bot – felelte ő.


verso 3

Dobd a földre! – mondta az Úr. S amint a földre dobta, kígyóvá lett, és Mózes elfutott előle.


verso 4

Ezután azt mondta az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki a kezedet, és fogd meg a farkát! Erre kinyújtotta a kezét, megragadta azt, és bottá vált a kezében.


verso 5

Így majd elhiszik, hogy megjelent neked az Úr, atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.


verso 6

Majd azt mondta neki az Úr: Most dugd be a kezed a kebledbe! Ő bedugta a kezét a keblébe, és amikor kihúzta, íme, olyan poklos volt a keze, mint a hó.


verso 7

Ezután azt mondta az Úr: Dugd vissza a kezed a kebledbe! Erre visszadugta a kezét a keblébe, majd kivette a kebléből, és íme, ismét olyanná lett, mint a teste.


verso 8

Ha úgy lenne, hogy nem hisznek neked, és nem hallgatnak az első jel szavára, majd hisznek a második jel szavának.


verso 9

Ha pedig úgy lenne, hogy ennek a két jelnek sem hisznek, és nem hallgatnak a szavadra, akkor meríts vizet a folyóból, öntsd a szárazra, és a víz, amelyet a folyóból merítettél, vérré lesz a szárazon.


verso 10

Mózes azt mondta az Úrnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesszóló, azelőtt sem voltam az, és azóta sem vagyok, hogy beszéltél a szolgáddal. Nehézajkú és nehéznyelvű vagyok.


verso 11

De az Úr azt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Vajon ki tesz némává vagy süketté vagy látóvá vagy vakká? Nemde én, az Úr?


verso 12

Most hát eredj, és én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, amit mondanod kell.


verso 13

Ő pedig mondta: Kérlek, Uram, csak küldd, akit küldeni akarsz.


verso 14

Erre fölgerjedt az Úr haragja Mózes ellen, és azt mondta: Nemde testvéred a Lévi nemzetségből való Áron? Tudom, hogy ő jól tud beszélni, és íme, ő ki is jön eléd, s mihelyt meglát, örvendezni fog szívében.


verso 15

Beszélj azért vele, és add szájába a beszédeket, és én leszek a te száddal és az ő szájával, és megtanítalak titeket arra, amit tennetek kell.


verso 16

Ő beszél majd helyetted a néphez, és ő lesz a te szájad, te pedig istenként leszel mellette.


verso 17

Ezt a botot pedig vedd a kezedbe, hogy véghez vidd vele azokat a jeleket.


verso 18

Ekkor visszament Mózes apósához, Jetróhoz, és azt mondta neki: Hadd menjek, és térjek vissza testvéreimhez Egyiptomba, hogy meglássam, élnek-e még. Jetró így felelt neki: Eredj el békességgel!


verso 19

Az Úr pedig így szólt Mózeshez Midjánban: Menj, térj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok a férfiak, akik téged halálra kerestek.


verso 20

Ekkor vette Mózes a feleségét és fiait, felültette őket a szamárra, és visszatért Egyiptomba. Az Isten botját pedig a kezébe vette.


verso 21

Azt mondta az Úr Mózesnek: Amikor elindulsz, hogy visszatérj Egyiptomba, ügyelj arra, hogy mindazokat a csodákat véghez vidd a fáraó előtt, amelyeket hatalmadba adtam. Én pedig megkeményítem a szívét, és nem bocsátja el a népet.


verso 22

Ezt mondd tehát a fáraónak: Így szól az Úr: „Izráel népe az én elsőszülött fiam;


verso 23

azért azt mondom neked: bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nekem, és ha te vonakodsz elbocsátani, íme, én megölöm a te elsőszülött fiadat.”


verso 24

Amikor úton volt, egy szálláson eléállt az Úr, és meg akarta ölni.


verso 25

De Cippóra vett egy éles követ, és lemetszette fia előbőrét, és Mózes lába elé vetette e szavakkal: Bizony, véren szerzett jegyesem vagy nekem!


verso 26

Erre békét hagyott neki. És Cippóra azt mondta: Véren szerzett jegyes a körülmetélkedésért.


verso 27

Áronnak pedig azt mondta az Úr: Menj Mózes elé a pusztába! Ő elment, és találkozott vele az Isten hegyénél, és megcsókolta.


verso 28

Mózes pedig elbeszélte Áronnak az Úr minden szavát, amelyekkel elküldte őt, és mindazokat a jeleket, amelyeket rábízott.


verso 29

Majd elment Mózes és Áron, és összegyűjtötték Izráel fiai közül a véneket.


verso 30

Áron elmondta mindazt, amit az Úr mondott Mózesnek, és bemutatta a jeleket a nép szeme láttára.


verso 31

Amikor a nép hitt, és megértette, hogy meglátogatta az Úr Izráel fiait, és megtekintette nyomorúságukat, meghajoltak és leborultak.

Capítulos:


Libros