Mózes második könyve

Capitole:

… 9 10 11 12 13 …   ⇤ ← 11 → ⇥

versetul 1

Az Úr pedig azt mondta Mózesnek: Még egy csapást hozok a fáraóra és Egyiptomra, azután elbocsát titeket innen. Akkor mindenestül elbocsát, sőt kiűz titeket innen.

versetul 2

Szólj azért a népnek füle hallatára, hogy kérjen minden férfi a szomszédjától, minden asszony a szomszédasszonyától ezüsttárgyakat és aranytárgyakat.

versetul 3

Az Úr pedig kedvessé tette a népet az egyiptomiak előtt. Az a férfiú, Mózes is igen nagy tekintélyű volt Egyiptom földjén a fáraó szolgái és a nép előtt.

versetul 4

Így szólt Mózes: Ezt mondja az Úr: „Éjfél körül kimegyek Egyiptomba,

versetul 5

és meghal Egyiptom földjén minden elsőszülött a fáraó elsőszülöttjétől fogva, aki a trónján ül, a szolgáló elsőszülöttjéig, aki malmot hajt, és a jószág minden első fajzása is.

versetul 6

Nagy jajgatás lesz egész Egyiptom földjén, amelyhez hasonló nem volt és nem is lesz többé.

versetul 7

De Izráel fiai körében az eb sem ölti ki nyelvét senkire, sem emberre, sem állatra. Ebből tudjátok meg, milyen különbséget tett az Úr Egyiptom és Izráel között.

versetul 8

És mindezek a szolgáid eljönnek hozzám, és leborulnak előttem e szavakkal: Menj ki az országból te és az egész nép, amely téged követ. És én csak akkor megyek el.” Majd nagy haraggal távozott a fáraótól.

versetul 9

Az Úr pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy csodáim megsokasodjanak Egyiptom földjén.

versetul 10

Mózes és Áron tehát véghez vitte mindezeket a csodákat a fáraó előtt, de az Úr megkeményítette annak szívét, és nem bocsátotta el Izráel fiait az országából.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40