Mózes második könyve

capitolul 34


Capitole:


versetul 1

Ezután azt mondta az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, hogy fölírjam rájuk azokat a szavakat, amelyek az előző táblákon voltak, amelyeket széttörtél.


versetul 2

Légy készen reggelre, és jöjj föl reggel a Sínai-hegyre, és állj elém ott a hegy tetején.


versetul 3

De senki se jöjjön föl veled, és senki ne mutatkozzék az egész hegyen! Juhok és marhák se legeljenek a hegy környékén.


versetul 4

Vágott tehát Mózes két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, fölkelt reggel, fölment a Sínai-hegyre, amint az Úr parancsolta neki, és a kezébe vette a két kőtáblát.


versetul 5

Az Úr pedig leszállt a felhőben, odaállt mellé, és ő nevén szólította az Urat.


versetul 6

Az Úr pedig elvonult előtte, és így kiáltott: Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy az irgalmassága és igazsága.


versetul 7

Irgalmas marad ezerízig, megbocsát hamisságot, vétket és bűnt. De nem hagyja a bűnt büntetlenül, meglátogatja az atyák vétkéért a fiakat és unokáikat harmad- és negyedízig.


versetul 8

Ekkor Mózes nagy sietséggel földre borult, és lehajtotta fejét.


versetul 9

És azt mondta: Uram, ha megnyertem jóindulatodat, kérlek, járj közöttünk, Uram! Mert keménynyakú nép ez! Bocsásd meg vétkeinket és gonoszságunkat, és fogadj minket örökségeddé!


versetul 10

Az Úr pedig azt mondta: Íme, szövetséget kötök. Egész néped előtt csodákat teszek, amilyenek nem voltak az egész földön egyetlen nép között sem, és meglátja az egész nép, amely között vagy, az Úr cselekedeteit. Mert csodálatos az, amit veled cselekszem.


versetul 11

Jegyezd meg magadnak, amit ma parancsolok neked. Íme, kiűzöm előled az emóriakat, kánaániakat, hettitákat, perizzieket és jebúsziakat.


versetul 12

Vigyázz magadra, nehogy szövetséget köss annak a földnek lakosaival, amelyre bemész, mert csapdává válnak számodra.


versetul 13

Hanem rontsátok le oltáraikat, törjétek össze bálványaikat, és vágjátok ki szent fáikat.


versetul 14

Mert nem szabad imádnod más istent! Mert az Úr, akinek a neve „féltőn szerető”, valóban féltőn szerető Isten.


versetul 15

Semmiképpen se köss szövetséget annak a földnek lakosaival, hogy amikor isteneiket követve paráználkodnak, és áldoznak isteneiknek, és meghívnak téged, ne egyél áldozatukból.


versetul 16

Feleséget se végy fiaidnak az ő leányaik közül, hogy mikor azok isteneiket követve paráználkodnak, fiaidat ne vigyék paráználkodásra az ő isteneiket követve.


versetul 17

Ne csinálj magadnak öntött istenszobrokat!


versetul 18

A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd meg! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret az abib hónap idején, amint megparancsoltam neked. Mert abib hónapban jöttél ki Egyiptomból.


versetul 19

Mindaz, ami anyja méhét megnyitja, az enyém legyen, és minden hím jószágod is, amely tehenednek vagy juhodnak első ellése.


versetul 20

De a szamár első csikóját juhon váltsd meg. Ha pedig nem váltod meg, szegd nyakát. Fiaid közül minden elsőszülöttet válts meg, és ne jöjjön elém senki üres kézzel.


versetul 21

Hat napon át munkálkodjál, a hetedik napon pedig pihenj. Még szántás és aratás idején is pihenj.


versetul 22

A hetek ünnepét is tartsd meg a búza első termésének aratásakor meg a betakarítás ünnepét is az év végén.


versetul 23

Évenként háromszor minden férfi jelenjen meg az Úrnak, Izráel Urának és Istenének színe előtt.


versetul 24

Mert népeket űzök ki előled, és kiszélesítem határodat, és senki sem kívánja meg földedet, amikor évenként háromszor fölmész, hogy a te Urad, Istened előtt megjelenj.


versetul 25

Áldozatom vérét ne ontsd ki a kovász mellett, és ne maradjon reggelre a páskaünnep áldozatából!


versetul 26

Földed zsengéjéből az elsőt vidd föl az Úrnak, a te Istenednek házába! Ne főzz gödölyét az anyjának tejében!


versetul 27

Ezután azt mondta az Úr Mózesnek: Írd föl ezeket az igéket, mert e szavaknak megfelelően kötöttem szövetséget veled és Izráellel.


versetul 28

És Mózes ott volt az Úrral negyven nap és negyven éjjel. Kenyeret sem evett, vizet sem ivott. És fölírta a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsot.


versetul 29

Amikor Mózes a Sínai-hegyről lejött, kezében volt a bizonyság két táblája. Mikor a hegyről leereszkedett Mózes, nem tudta, hogy arcbőre sugárzik, mivel Istennel beszélt.


versetul 30

És amint Áron és Izráel minden fia meglátta, hogy arcbőre sugárzik, féltek közeledni hozzá.


versetul 31

Mózes pedig megszólította őket, és Áron és a gyülekezet vezetői mind odamentek hozzá, és Mózes beszélt velük.


versetul 32

Azután Izráel fiai is mind odamentek hozzá, és megparancsolta nekik mindazt, amit az Úr meghagyott neki a Sínai-hegyen.


versetul 33

Amikor Mózes befejezte a hozzájuk intézett beszédét, leplet tett az arcára.


versetul 34

És valahányszor az Úr elé ment, hogy vele beszéljen, levette a leplet, amíg ki nem jött. Kijőve pedig elmondta Izráel fiainak, amit parancsként kapott.


versetul 35

És Izráel fiai látták Mózes arcát, hogy sugárzik az arcbőre. Ekkor a leplet ismét arcára borította addig, amíg be nem ment, hogy Istennel beszéljen.

Capitole:


Cărți