chapter 15
Akkor Mózes Izráel fiaival együtt ezt az éneket énekelte az Úrnak:
Énekelek az Úrnak, mert felséges ő,
a lovat és lovasát tengerbe vetette.
Erősségem és énekem az Úr,
szabadítómmá lett nekem.
Ő az Istenem, őt dicsérem,
atyámnak Istene, őt magasztalom.
Vitéz harcos az Úr,
Jahve a neve.
A fáraó szekereit és seregét
tengerbe vetette,
válogatott harcosai
belefúltak a Vörös-tengerbe.
Elborították őket a hullámok,
kő módjára merültek a mélységbe.
Jobbod, Uram, erő által dicsőül meg,
jobbod, Uram, ellenséget tör össze.
Felséged nagyságával söpröd el támadóidat,
kibocsátod haragodat, mely megemészti őket, mint a tarlót.
Orrod leheletétől feltorlódtak a vizek,
falként álltak meg a futó habok,
a mélységes vizek megdermedtek a tenger szívében.
Az ellenség azt mondta: Űzöm, utolérem őket,
zsákmányt osztok, bosszút állok rajtuk!
Kardomat kirántom, s kiirtja őket karom!
Rájuk leheltél leheleteddel,
és a tenger elborította őket.
Elmerültek, mint az ólom a nagy vizekben.
Kicsoda olyan az istenek közt, mint te, Uram?
Kicsoda olyan felséges, mint te, szentségedben,
félelemmel dicsérendő és csodatévő?
Kinyújtottad jobbodat,
és elnyelte őket a föld.
Kegyelmeddel vezérled megváltott népedet,
hatalmaddal viszed be szent legelődre.
Meghallják ezt a népek, és megrendülnek,
Filisztea lakóit reszketés járja át.
Akkor megháborodnak Edóm fejedelmei,
Móáb hatalmasait rettegés szállja meg,
elcsügged Kánaán egész lakossága.
Félelem és aggodalom lepi meg őket,
karod hatalmától elnémulnak, mint a kő,
míg átvonul néped, Uram!
Míg átvonul a nép, a te szerzeményed.
Beviszed és letelepíted őket örökséged hegyén,
melyet magadnak készítettél, Uram, lakóhelyül,
szentélyedbe, Uram, melyet kezed erősített meg.
Az Úr uralkodik örökkön örökké.
Amikor bementek a fáraó lovai szekereikkel és lovasaikkal együtt a tengerbe, az Úr visszafordította rájuk a tenger vizét. Izráel fiai pedig szárazon mentek át a tenger közepén.
Akkor Mirjám prófétanő, Áron nővére dobot vett a kezébe, és minden asszony utánament dobokkal és táncolva.
És Mirjám így szólt hozzájuk:
Énekeljetek az Úrnak, mert felséges ő,
a lovat lovasával tengerbe vetette.
Ezután elindította Mózes Izráelt: a Vörös-tengertől Súr pusztája felé mentek. Három napig mentek a pusztában, és nem találtak vizet.
Majd eljutottak Márába, de nem ihatták a vizet Márában, mert keserű volt. Azért is nevezték Márának.
És zúgolódni kezdett a nép Mózes ellen: Mit igyunk?
Ő pedig az Úrhoz kiáltott, az Úr pedig mutatott neki egy fát, azt bedobta a vízbe, és a víz megédesedett.
Ott adott a népnek rendtartást és törvényt, és ott próbára tette őket.
Azt mondta az Úr: Ha hűségesen hallgatsz Istenednek, az Úrnak a szavára, és azt cselekszed, ami kedves az ő szemében, és figyelsz parancsolataira, és megtartod minden rendelését, egyet sem bocsátok rád azon betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.
Ezután Élimbe érkeztek, és ott tizenkét forrás volt és hetven pálmafa. Ott ütöttek tábort a víz mellett.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly