chapter 2
Egy Lévi nemzetségéből való férfi elment, és feleségül vett egy Lévi-leányt.
Az asszony fogant méhében, és fiút szült. Amikor látta, hogy szép a gyermek, három hónapig rejtegette.
De mikor tovább nem rejtegethette, szerzett neki egy gyékényládácskát, bekente gyantával és szurokkal, belehelyezte a gyermeket, és letette a folyó szélén a sás közé.
A nénje pedig megállt távol, hogy megtudja, mi történik vele.
Ekkor lement a fáraó leánya, hogy megfürödjék a folyóban, a szolgálóleányai pedig a víz partján járkáltak. Amint meglátta a ládácskát a sás között, odaküldte szolgálóleányát, és kihozatta.
Kinyitotta, és meglátta a gyermeket: íme, egy síró fiú volt! Megszánta, és azt mondta: A héberek gyermekei közül való.
A nénje pedig azt mondta a fáraó leányának: Elmenjek-e, és hívjak-e egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közül, hogy szoptassa neked a gyermeket?
A fáraó leánya így felelt neki: Menj el! Elment hát a leány, és elhívta a gyermek anyját.
A fáraó leánya azt mondta neki: Vidd el ezt a gyermeket, és szoptasd nekem, és én megadom jutalmadat. Erre az asszony magához vette a gyermeket, és szoptatta.
Mikor a gyermek felnőtt, a fáraó leányához vitte őt, és az a fiává fogadta, és Mózesnek nevezte, mert azt mondta: a vízből húztam ki.
Amikor Mózes felnövekedett, kiment atyjafiaihoz, és látta nehéz munkájukat. Meglátta, hogy egy egyiptomi férfi ver egy héber férfit az ő atyjafiai közül.
Mikor körültekintett, és látta, hogy senki sincs ott, agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokba.
Másnap is kiment, és íme, két héber férfi veszekedett. Azt mondta annak, aki bűnös volt: Miért vered a testvéredet?
Az pedig így felelt: Kicsoda tett téged felettessé és bíróvá fölöttünk? Talán engem is meg akarsz ölni, ahogy megölted az egyiptomit? Mózes pedig megijedt, és azt mondta magában: Bizony, kitudódott a dolog.
A fáraó is meghallotta ezt a dolgot, és Mózest halálra kerestette. De Mózes elmenekült a fáraó elől, és Midján földjén telepedett le. Ott leült egy kútnál.
Midján papjának pedig hét leánya volt. Odamentek, vizet húztak, és telemerték a vályúkat, hogy megitassák atyjuk juhait.
A pásztorok is odamentek, és elűzték őket. Mózes pedig fölkelt, és segített a leányoknak, és megitatta juhaikat.
Mikor atyjukhoz, Reuélhez hazaértek, ő megkérdezte: Mi az oka, hogy ma ilyen hamar megjöttetek?
Ők így válaszoltak: Egy egyiptomi férfi oltalmazott meg minket a pásztoroktól, sőt még vizet is húzott nekünk, és megitatta a juhokat.
Erre így szólt a leányainak: Hol van ő? Miért hagytátok ott azt a férfit? Hívjátok el, hogy egyen valamit!
Mózes jónak látta, hogy ott maradjon a férfinál, aki feleségül adta Mózeshez a leányát, Cippórát.
Az asszony fiút szült, ő pedig Gérsómnak nevezte, mert azt mondta: Jövevény lettem idegen földön.
E hosszú idő alatt meghalt Egyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodtak a szolgaság miatt; kiáltottak, és a szolgaság miatt való jajkiáltásuk feljutott Istenhez.
Meghallotta Isten a fohászkodásukat, és megemlékezett az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40