chapter 16
Jehova ismét szólt hozzám:
„Ne végy feleségül senkit, és ne legyenek fiaid, se lányaid ezen a helyen.
Mert ezt mondja Jehova a fiakról és a lányokról, akik itt születnek, és anyáikról, akik szülik őket, és apáikról, akik nemzik őket ebben az országban:
»Halálos betegségekben fognak meghalni, de senki sem siratja meg vagy temeti el őket. Olyanok lesznek, mint a trágya a föld színén. Kard és éhínség végez velük, és hulláik az ég madarainak és a föld állatainak lesznek eledelévé.«
Ezt mondja Jehova:
»Ne menj be olyan házba, ahol halotti tort ülnek,
ne menj siratni, és ne fejezd ki az együttérzésedet.«
»Mert megvontam békémet ettől a néptől – ez Jehova kijelentése –,
csakúgy, mint odaadó szeretetemet és irgalmamat.
Az előkelők is, és a jelentéktelenek is meg fognak halni ebben az országban.
Nem temetik el őket,
senki sem gyászolja őket,
és senki nem fogja megvagdosni, sem kopaszra nyírni magát értük.
Senki sem ad kenyeret a gyászolóknak,
hogy megvigasztalja őket halottaik miatt.
És a vigasz poharát sem nyújtja nekik senki,
hogy igyanak belőle apjuk vagy anyjuk elvesztése miatt.
Olyan házba se menj be, ahol lakomát tartanak,
hogy leülj velük enni-inni.«
Mert ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: »Még a ti napjaitokban, a szemetek láttára megszüntetem ezen a helyen az ujjongás és az öröm hangját, a vőlegény és a menyasszony hangját.«
Mikor pedig elmondod mindezeket ennek a népnek, ők majd ezt kérdezik tőled: »Miért mondta Jehova, hogy elhozza ránk ezt a nagy veszedelmet? Milyen vétket és milyen bűnt követtünk el Istenünk, Jehova ellen?«
Akkor így válaszolj nekik: »Azért, mert ősapáitok elhagytak engem – ez Jehova kijelentése –, és más isteneket követtek, azoknak szolgáltak, és meghajoltak előttük. Engem azonban elhagytak, és törvényemet nem tartották meg.
Ti pedig még ősapáitoknál is sokkal gonoszabbul viselkedtetek, és egytől egyig gonosz szívetek makacsságát követitek, ahelyett hogy nekem engedelmeskednétek.
Ezért kivetlek benneteket ebből az országból egy olyan földre, amelyet sem ti, sem ősapáitok nem ismertek. Ott majd más isteneknek fogtok szolgálni éjjel-nappal, mert nem leszek kegyes hozzátok.«
»Ám jönnek napok – ez Jehova kijelentése –, amikor többé nem azt mondják: ’Olyan biztos ez, mint hogy él Jehova, aki kihozta Izrael népét Egyiptom földjéről!’,
hanem ezt: ’Olyan biztos ez, mint hogy él Jehova, aki kihozta Izrael népét észak földjéről, és mindazokból az országokból, ahova szétszórta őket!’ Visszahozom őket földjükre, amelyet ősapáiknak adtam.«
»Sok halászt hívok – ez Jehova kijelentése –,
és halászni fogják őket.
Aztán sok vadászt hívok,
és levadásszák őket minden hegyen, minden dombon
és a sziklahasadékokban.
Mert szemmel tartom minden tettüket.
Nincsenek elrejtve előlem,
és vétkük sincs rejtve szemem elől.
Mielőtt visszahoznám őket, teljes mértékben megfizetek nekik vétkükért és bűnükért,
amiért megszentségtelenítették földemet utálatos, élettelen bálványaikkal,
és undorító dolgaikkal töltötték be örökségemet.«”
Ó, Jehova! Erősségem és erődöm,
menedékem a nyomorúság napján!
Hozzád térnek majd a nemzetek a föld minden részéről,
és ezt mondják: „Ősapáinknak csak hazugság lett az örökségük,
hiábavalóság, és olyasmi, ami semmire sem jó.”
Hát készíthet-e magának isteneket az ember,
mikor azok nem is istenek?
„Ezért hát megismertetem velük,
ezúttal megismertetem velük erőmet és hatalmamat,
és megtudják, hogy az én nevem Jehova.”
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52