⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Apostolok cselekedetei

chapter 8


Chapters:


verse #1

Saul helyeselte István meggyilkolását.

Azon a napon nagy üldözés indult a Jeruzsálemben levő gyülekezet ellen; az apostolok kivételével mindnyájan szétszóródtak Júdea és Szamária tájain mindenfelé.


verse #2

Istenfélő férfiak azonban elvitték Istvánt, hogy eltemessék, és nagyon megsiratták.


verse #3

Saul pedig gyalázatosan kezdett bánni a gyülekezettel. Sorra betört a házakba, férfiakat is, asszonyokat is kivonszolt, és börtönbe juttatta őket.


verse #4

Azok viszont, akik szétszóródtak, bejárták a vidéket, hirdetve Isten szavának a jó hírét.


verse #5

Fülöp lement Szamária városába, és prédikálni kezdett nekik a Krisztusról.


verse #6

A sokaságból mindenki odafigyelt arra, amit Fülöp mondott, mialatt hallgatták őt, és nézték, milyen jeleket tesz.


verse #7

Mert sokakban voltak tisztátalan szellemek, és ezek hangos kiáltással kimentek belőlük. Ezenkívül sok béna és sánta meggyógyult.


verse #8

Lett is nagy öröm abban a városban.


verse #9

Volt pedig a városban egy Simon nevű férfi, aki korábban mágiát űzött, és ámulatba ejtette Szamária nemzetét, nagy valakinek mondva magát.


verse #10

Mindnyájan, a legkisebbtől a legnagyobbig odafigyeltek rá, és ezt mondták: „Isten nagy ereje működik ezen az emberen.”


verse #11

Odafigyeltek hát rá, mert már jó ideje lenyűgözte őket azzal, hogy mágiát űzött.


verse #12

Mikor azonban hittek Fülöpnek, aki az Isten királyságáról és a Jézus Krisztus nevéről szóló jó hírt hirdette, férfiak és asszonyok egyaránt megkeresztelkedtek.


verse #13

Simon maga is hívő lett, és miután megkeresztelkedett, állandóan ott volt Fülöp mellett, és ámult, amint látta, hogy Fülöp jeleket és igen hatalmas tetteket visz véghez.


verse #14

Amikor a Jeruzsálemben levő apostolok meghallották, hogy a szamáriai emberek elfogadták Isten szavát, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost.


verse #15

Ők pedig lementek, és imádkoztak értük, hogy kapjanak szent szellemet.


verse #16

Mert még egyikükre sem szállt rá, hanem csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevében.


verse #17

Akkor rájuk tették a kezüket, és ők attól fogva kaptak szent szellemet.


verse #18

Simon pedig, amikor látta, hogy bárki, akire az apostolok ráteszik a kezüket, megkapja a szellemet, pénzt ajánlott nekik,


verse #19

ezt mondva: „Adjátok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy akire csak ráteszem a kezemet, szent szellemet kapjon.”


verse #20

Péter azonban így szólt hozzá: „Vesszen el az ezüstöd veled együtt, mivel azt gondoltad, hogy pénzen megveheted Isten ajándékát!


verse #21

Nem részesedhetsz ebből, mert Isten látja, hogy nem becsületes a szíved.


verse #22

Bánd meg hát e gonoszságodat, és könyörögj Jehovához, hogy – ha lehetséges – bocsássa meg neked, hogy gonosz indíték volt a szívedben,


verse #23

mert látom, hogy keserű méreg vagy, és az igazságtalanság rabja.”


verse #24

Simon így válaszolt: „Könyörögjetek értem Jehovához, hogy semmi se történjen meg velem abból, amit mondtatok!”


verse #25

Miután alaposan tanúskodtak, és hirdették Jehova szavát, visszafordultak Jeruzsálem felé, és a szamáriaiak sok falvában is elmondták a jó hírt.


verse #26

Jehova angyala azonban így szólt Fülöphöz: „Indulj, és menj délre azon az úton, amelyik Jeruzsálemből Gázába visz lefelé!” (Pusztai út ez.)


verse #27

Erre ő elment. Egy etióp eunuch pedig, aki hatalommal bíró ember volt az etiópok királynőjének, a kandakénak szolgálatában, és aki annak minden kincse fölé ki volt nevezve, Jeruzsálemben járt, hogy részt vegyen Isten imádatában.


verse #28

Éppen hazafelé tartott, és a szekerén ülve hangosan olvasta Ézsaiás próféta írásait.


verse #29

A szellem pedig ezt mondta Fülöpnek: „Menj oda ahhoz a szekérhez!”


verse #30

Fülöp odafutott, és hallotta, amint az eunuch hangosan olvassa Ézsaiás próféta írásait. Ezt kérdezte tőle: „Érted is, amit olvasol?”


verse #31

Az így válaszolt: „Hát hogyan is érthetném, hacsak valaki meg nem magyarázza?” És kérlelte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön le mellé.


verse #32

Az Írásnak pedig az a szakasza, amelyet hangosan olvasott, ez volt: „Mint a juhot, úgy vitték a levágásra, és mint a bárány, amely elnémul nyírója előtt, úgy ő sem nyitja ki a száját.


verse #33

Megaláztatásakor igazságtalanul ítélték el. Ki fogja elmondani a származása részleteit? Mert elpusztítják, és nem marad többé a földön.”


verse #34

Erre az eunuch ezt mondta Fülöpnek: „Kérlek, mondd meg nekem, kiről mondja ezt a próféta? Önmagáról vagy valaki másról?”


verse #35

Fülöp beszélni kezdett, és az Írásnak ezzel a részével kezdve hirdette neki a Jézusról szóló jó hírt.


verse #36

Amint pedig mentek az úton, vízhez értek, és az eunuch így szólt: „Nézd csak, víz! Mi tart vissza attól, hogy megkeresztelkedjem?”


verse #37

[Ezt mondta neki Fülöp: „Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet.” Erre ő így válaszolt: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.”]


verse #38

Azzal megparancsolta, hogy álljon meg a szekér, és Fülöp is, meg az eunuch is bementek a vízbe, és Fülöp megkeresztelte őt.


verse #39

Amikor kijöttek a vízből, Jehova szelleme gyorsan elvezette Fülöpöt. Az eunuch nem látta őt többé, mégis örömmel folytatta útját.


verse #40

Fülöp pedig Asdódba került, és átmenve a területen, továbbra is hirdette a jó hírt minden városnak, míg Cezáreába nem ért.

Chapters:


Books