⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Apostolok cselekedetei

chapter 22


Chapters:


verse #1

„Férfiak, testvérek és apák, hallgassátok meg védekezésemet, amelyet most elétek tárok!”


verse #2

Mikor hallották, hogy héber nyelven szól hozzájuk, még csendesebbek lettek, ő pedig ezt mondta:


verse #3

„Zsidó vagyok, a ciliciai Tárzuszban születtem, de ebben a városban nevelkedtem Gamáliel tanítványaként. Az ősi törvény szigora szerint oktattak, és buzgó voltam Isten iránt, mint a mai napon ti is mindnyájan.


verse #4

Halálra üldöztem azokat a férfiakat és asszonyokat, akik ezt az Utat követik, megkötöztem és börtönbe juttattam őket,


verse #5

amit a főpap is, meg a vének egész gyűlése is tanúsíthat. Leveleket is szereztem tőlük, hogy elvigyem a damaszkuszi testvérekhez, és úton voltam, hogy az ottaniakat megkötözve hozzam Jeruzsálembe, hogy megbüntessék őket.


verse #6

Miközben úton voltam, és közeledtem Damaszkuszhoz, déltájban az égből hirtelen nagy világosság ragyogott fel mindenütt körülöttem,


verse #7

mire én a földre estem, és hallottam, hogy egy hang így szól hozzám: »Saul, Saul, miért üldözöl engem?«


verse #8

Így válaszoltam: »Ki vagy, Uram?« Ő így szólt hozzám: »A názáreti Jézus vagyok, akit te üldözöl.«


verse #9

Akik pedig velem voltak, látták ugyan a világosságot, de a velem beszélőnek a hangját nem hallották.


verse #10

Ekkor ezt mondtam: »Mit tegyek, Uram?« Az Úr így szólt hozzám: »Kelj fel, menj Damaszkuszba, és ott elmondanak neked mindent, amit tenned kell.«


verse #11

De mivel semmit sem láttam a dicsőséges világosság miatt, úgy érkeztem meg Damaszkuszba, hogy kézen fogva vezettek a velem lévők.


verse #12

Majd egy Anániás nevű, istentisztelő férfi, aki megtartotta a törvényt, és aki jó hírben állt minden ott élő zsidó körében,


verse #13

eljött hozzám. Megállt mellettem, és ezt mondta nekem: »Saul, testvér, nyerd vissza a látásod!« Én abban a pillanatban feltekintettem, és megláttam őt.


verse #14

Ő így szólt: »Ősapáink Istene kiválasztott téged, hogy megismerd az akaratát, lásd az igazságost, és halld a hangját,


verse #15

mert tanúja kell hogy legyél neki, hogy elmondd minden embernek mindazt, amit láttál és hallottál.


verse #16

Most pedig miért késlekedsz? Menj, keresztelkedj meg, és mosd le bűneidet azáltal, hogy segítségül hívod őt.«


verse #17

Mikor visszatértem Jeruzsálembe, és a templomban imádkoztam, önkívületbe estem,


verse #18

és láttam őt, amint ezt mondja nekem: »Siess, és menj ki gyorsan Jeruzsálemből, mert nem fogadják majd el a rólam szóló tanúságodat!«


verse #19

Én pedig így szóltam: »Uram, ők maguk is jól tudják, hogy azelőtt bebörtönöztem és megvertem zsinagógánként azokat, akik hittek benned.


verse #20

És amikor Istvánnak, a te tanúdnak a vérét kiontották, ott álltam, helyeseltem azt, és őriztem azoknak a felsőruháit, akik végeztek vele.«


verse #21

Ő mégis ezt mondta nekem: »Indulj, mert távoli nemzetekhez küldelek el téged.«”


verse #22

Azok egészen eddig figyeltek rá, majd felemelve a hangjukat ezt mondták: „Távolítsd el a földről az ilyet, mert nem méltó rá, hogy éljen!”


verse #23

Mivel kiabáltak, és eldobálták felsőruháikat, meg port szórtak a levegőbe,


verse #24

a parancsnok elrendelte, hogy vigyék Pált a kaszárnyába, és azt mondta, korbácsolással kell kihallgatni, hogy pontosan megtudja, miért kiáltoztak így ellene.


verse #25

Mikor azonban kifeszítették az ostorozásra, Pál így szólt az ott álló katonatiszthez: „Szabad-e nektek megkorbácsolnotok egy rómait, aki nincs elítélve?”


verse #26

Amikor a katonatiszt hallotta ezt, odament a parancsnokhoz, és jelentést tett, így szólva: „Mit szándékozol tenni? Hiszen ez az ember római.”


verse #27

Erre a parancsnok odament, és így szólt hozzá: „Mondd meg nekem: római vagy?” Pál ezt mondta: „Igen.”


verse #28

A parancsnok így válaszolt: „Én nagy pénzösszegen vásároltam ezt a polgárjogot.” Pál így szólt: „Én pedig már beleszülettem.”


verse #29

Ezért akik kínvallatásnak készültek alávetni őt, azonnal távolabb álltak tőle. A parancsnok pedig megijedt, amikor megtudta, hogy római, és hogy ő megkötözte.


verse #30

Így aztán másnap, mivel biztosan tudni akarta, hogy miért is vádolják Pált a zsidók, eloldozta, és megparancsolta a magas rangú papoknak meg az egész szanhedrinnek, hogy gyűljenek egybe. Aztán lehozta Pált, és közéjük állította.

Chapters:


Books