chapter 4
Mialatt pedig ők ketten a néphez beszéltek, odaléptek hozzájuk a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok.
Bosszankodtak amiatt, hogy az apostolok tanítják a népet, és nyíltan hirdetik, hogy Jézus feltámadt a halottak közül.
Elfogták és őrizetbe vették őket másnapig, ugyanis már este volt.
De sokan hittek azok közül, akik figyeltek a beszédre, és a hívő férfiak száma mintegy 5000-re emelkedett.
Másnap a vezetőik, véneik és írástudóik egybegyűltek Jeruzsálemben
Annással, a magas rangú pappal, és Kajafással, Jánossal meg Alexanderrel, továbbá mindazokkal, akik a magas rangú pap rokonai voltak.
Középre állították Pétert és Jánost, és faggatni kezdték őket: „Milyen erővel, vagy kinek a nevében tettétek ezt?”
Akkor Péter a szent szellemtől áthatva így szólt hozzájuk:
„Vezetői a népnek, és vének!
Azért hallgattok ki minket a mai napon, mert ezzel a nyomorék emberrel jót tettünk, és tudni akarjátok, hogy hogyan gyógyult meg?
Legyen hát tudtára mindnyájatoknak és Izrael egész népének, hogy a názáreti Jézus Krisztus nevében, akit ti oszlopra feszítettetek, de akit Isten feltámasztott a halottak közül, őáltala áll itt előttetek egészségesen ez az ember.
Ez az »a kő, amelyet ti, építők, semmibe vettetek, amely a fő szegletkő lett«.
Továbbá senki más által nincs megmentés, mert Isten nem adott más nevet az ég alatt az emberek között, amely által megmenekülhetünk.”
Mikor pedig látták Péter és János nyíltságát, és megtudták, hogy iskolázatlan és egyszerű emberek, megdöbbentek. Felismerték, hogy Jézussal voltak.
Amikor látták, hogy a meggyógyított ember ott áll velük együtt, semmit sem tudtak mondani.
Megparancsolták hát nekik, hogy menjenek ki a szanhedrin terméből, majd tanácskozni kezdtek egymással,
és ezt mondták: „Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Mert bizony figyelemre méltó jel történt általuk, olyan, amely Jeruzsálem minden lakosa előtt nyilvánvaló, és le sem tagadhatjuk.
De hogy ez tovább ne terjedjen a nép között, fenyegessük meg őket, és mondjuk meg nekik, hogy senkinek se beszéljenek többé annak az embernek a nevében.”
Azzal hívatták őket, és megparancsolták nekik, hogy ne beszéljenek, és ne is tanítsanak Jézus nevében.
Péter és János azonban ezt felelte nekik: „Hogy helyes-e Isten szemében inkább rátok hallgatni, semmint Istenre, ítéljétek meg magatok.
Mi azonban nem hagyhatunk fel azzal, hogy beszéljünk azokról, amiket láttunk és hallottunk.”
Így a vezetők és a vének, miután még megfenyegették, szabadon bocsátották a két tanítványt, mivel nem találtak semmilyen okot arra, hogy megbüntessék őket, és mivel az egész nép dicsőítette Istent a történtekért.
Az az ember ugyanis, aki ennek a csodának köszönhetően meggyógyult, elmúlt 40 éves.
Szabadon bocsátásuk után elmentek a hittársaikhoz, és beszámoltak arról, hogy miket mondtak nekik a magas rangú papok és a vének.
Ezt hallva, egységesen így imádkoztak Istenhez:
„Legfőbb Úr, te vagy az, aki alkottad az eget, a földet, a tengert és mindent, ami bennük van,
és aki szent szellem által Dávid ősapánk, a te szolgád által ezt mondtad: »Miért háborogtak a nemzetek, és elmélkedtek hiábavalóságokon a népek?
A föld királyai tettre keltek, és az uralkodók egybegyűltek Jehova ellen és az ő felkentje ellen.«
Éppígy Heródes és Poncius Pilátus egybe is gyűltek a nemzetekből valókkal és az izraelitákkal ebben a városban a te szent szolgád, Jézus ellen, akit felkentél,
hogy megtegyék, amit megjövendöltél. Ezek azért történtek, mert megvan hozzá a hatalmad, és a szándékoddal összhangban van.
Most pedig, Jehova, figyelj oda a fenyegetéseikre, és add meg rabszolgáidnak, hogy mindig félelem nélkül hirdessék szavadat,
mialatt gyógyításra használod az erődet, és mialatt jelek és csodák történnek szent szolgádnak, Jézusnak a neve által.”
Miután könyörögtek, megrázkódott a hely, ahol egybegyűltek. Egytől egyig áthatotta őket a szent szellem, és bátran hirdették Isten szavát.
Sőt, a tanítványok egész közössége ugyanúgy gondolkodott és érzett, és egyikük sem mondta semmijéről, hogy az az övé, hanem mindenük közös volt.
És az apostolok továbbra is nagyon hatásosan tanúskodtak az Úr Jézus feltámadásáról, és nagymértékben részesültek Isten ki nem érdemelt kedvességéből.
Egyikük sem nélkülözött, mert mindazok, akiknek földjeik vagy házaik voltak, eladták azokat, elhozták az eladott javak értékét,
és odaadták az apostoloknak. Azután mindenkinek a szükséglete szerint lett szétosztva.
Józsefnek, egy ciprusi születésű lévitának, akit az apostolok Barnabásnak is hívtak (ami lefordítva azt jelenti, hogy ’vigasztalás fia’),
volt egy darab földje. Ő is eladta azt, a pénzt pedig elhozta, és odaadta az apostoloknak.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly