⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Apostolok cselekedetei

chapter 14


Chapters:


verse #1

Ikóniumban pedig bementek együtt a zsidók zsinagógájába, és úgy beszéltek, hogy nagyon sok zsidó és görög lett hívővé.


verse #2

Azok a zsidók azonban, akik nem hittek, felzaklatták a nemzetekből valókat, és a testvérek ellen hangolták őket.


verse #3

Ezért elég sok időt töltöttek ott, és bátran beszéltek Jehova felhatalmazásával. Ő megadta nekik, hogy jeleket és csodákat hajtsanak végre, és ezzel megerősítette az üzenetet, amit hirdettek, ami az ő ki nem érdemelt kedvességéről szólt.


verse #4

A városbeli tömeg azonban megosztottá vált. Némelyek a zsidók mellett voltak, mások viszont az apostolok mellett.


verse #5

Mikor a nemzetekből valók és a zsidók a vezetőikkel együtt elhatározták, hogy arcátlanul bánnak velük, és megkövezik őket,


verse #6

ők értesültek erről, és elmenekültek Likaónia városaiba, Lisztrába és Derbébe, meg azok környékére.


verse #7

Ott tovább hirdették a jó hírt.


verse #8

Lisztrában pedig ült egy mindkét lábára nyomorék férfi. A születésétől fogva béna volt, és még soha nem járt.


verse #9

Ez figyelt, amint Pál beszélt. Pál pedig rászegezve a tekintetét, és látva, hogy van hite ahhoz, hogy meggyógyuljon,


verse #10

hangosan ezt mondta: „Állj a lábadra!” Így hát az felugrott, és járni kezdett.


verse #11

Amikor a sokaság látta, hogy mit tett Pál, likaóniai nyelven így kiáltottak: „Az istenek emberekhez váltak hasonlóvá, és lejöttek hozzánk!”


verse #12

Akkor Barnabást Zeusznak, Pált pedig Hermésznek kezdték hívni, mivel ő vitte a szót.


verse #13

A város bejáratánál álló Zeusz-templom papja pedig bikákat és lombfüzéreket vitt a kapukhoz, és a sokasággal együtt áldozatokat akart bemutatni.


verse #14

Mikor azonban az apostolok, Barnabás és Pál hallottak erről, megszaggatták ruháikat, és odaugrottak a sokaság közé, ezt kiáltva:


verse #15

„Férfiak, miért teszitek ezt? Mi is emberek vagyunk, akiknek ugyanolyan gyengeségeik vannak, mint nektek. És hirdetjük nektek a jó hírt, hogy ezek helyett a hiábavaló dolgok helyett az élő Istent imádjátok, aki alkotta az eget, a földet, a tengert, és mindent, ami bennük van.


verse #16

Ő a múltban hagyta, hogy minden nemzet azt tegye, amit akar,


verse #17

bár azzal, hogy jó dolgokat tett, megmutatta, hogy valójában milyen is ő. Hiszen esőket adott nektek az égből, meg termékeny időszakokat, bőséges élelemmel látva el titeket, és örömmel töltve el a szíveteket.”


verse #18

És még ezeket mondva is csak alig-alig tudták visszatartani a sokaságot attól, hogy áldozzon nekik.


verse #19

Antiókiából és Ikóniumból azonban zsidók érkeztek, és meggyőzve a sokaságot, megkövezték Pált, majd kivonszolták a városon kívülre, abban a hiszemben, hogy halott.


verse #20

Mikor azonban a tanítványok körülvették, felkelt, és bement a városba. Másnap pedig Barnabással elindult Derbébe.


verse #21

Miután hirdették a jó hírt a városban levőknek, és jó néhány embert tanítvánnyá tettek, visszatértek Lisztrába, Ikóniumba és Antiókiába.


verse #22

Erősítették a tanítványokat, bátorítva őket, hogy maradjon erős a hitük, és ezt mondva: „Sok nyomorúságot kell elszenvednünk, mielőtt bemegyünk Isten királyságába.”


verse #23

Ezenfelül miután böjtöltek és imádkoztak, véneket neveztek ki nekik mindegyik gyülekezetben, és rábízták őket Jehovára, akiben hittek.


verse #24

Aztán átmentek Pizidián, és Pamfíliába érkeztek.


verse #25

Majd miután hirdették Isten szavát Pergában, lementek Attáliába.


verse #26

Onnan pedig elhajóztak Antiókiába, ahol annak idején Isten gondjaira bízták őket, hogy a ki nem érdemelt kedvességének köszönhetően elvégezzék a munkát, amelyet most befejeztek.


verse #27

Amikor megérkeztek, összehívták a gyülekezetet, és elmondták, mennyi mindent tett általuk Isten, és hogy megnyitotta a hithez vezető ajtót a nemzeteknek.


verse #28

Így aztán sok időt töltöttek a tanítványokkal.

Chapters:


Books