⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Lukács evangéliuma

chapter 12


Chapters:


verse #1

Időközben sokezres sokaság gyűlt össze, akkora, hogy már egymást taposták. Jézus először a tanítványaihoz kezdett beszélni: „Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól!


verse #2

De nincs olyan gondosan leplezett dolog, amely nyilvánosságra ne kerülne, és olyan titok, amely ki ne tudódna.


verse #3

Ennélfogva amit a sötétben mondtok, a világosságban fogják hallani, és amit a saját szobátokban suttogtok, a háztetőkről hirdetik majd.


verse #4

Mi több – mondom nektek –, barátaim: ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, és azután semmi többet nem képesek tenni.


verse #5

Hanem rámutatok nektek, kit kell félnetek: azt féljétek, akinek, miután megölt valakit, van hatalma a gyehennába dobni. Igen – mondom nektek –, őt féljétek.


verse #6

Vajon nem öt verebet adnak két csekély értékű pénzérméért? Isten mégsem felejt el egyet sem közülük.


verse #7

Sőt, azt is tudja, hogy hány hajszál van a fejeteken. Ne féljetek, ti sokkal többet értek, mint a verebek!


verse #8

Mondom nektek: ha valaki vállalja az emberek előtt, hogy ismer engem, az Emberfia is vállalni fogja Isten angyalai előtt, hogy ismeri őt.


verse #9

De aki megtagad engem az emberek előtt, azt meg fogják tagadni Isten angyalai előtt.


verse #10

És mindannak, aki az Emberfia ellen szól egy szót is, Isten megbocsát, de aki a szent szellemet gyalázza, annak Isten nem bocsát meg.


verse #11

Mikor pedig nyilvánosan kihallgatnak, kormánytisztviselők és hatalmak elé visznek titeket, ne kezdjetek aggódni amiatt, hogy mit hoztok fel a védelmetekre, vagy mit mondtok,


verse #12

mert a szent szellem még abban az órában megtanít benneteket arra, amit mondanotok kell.”


verse #13

Akkor valaki így szólt hozzá a sokaságból: „Tanító, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!”


verse #14

Ő ezt mondta neki: „Ember, ki nevezett ki engem, hogy bíráskodjak fölöttetek, vagy elosszam köztetek az örökséget?”


verse #15

Azután így szólt hozzájuk: „Tartsátok nyitva a szemeteket, és őrizkedjetek mindenfajta kapzsiságtól, mert még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki.”


verse #16

Azzal elmondott nekik egy szemléltetést, így szólva: „Egy gazdag embernek jól termett a földje.


verse #17

Így hát okoskodni kezdett magában: »Mit tegyek most, hogy nincs hová begyűjtenem a termésemet?«


verse #18

Majd így szólt: »Ezt teszem: lebontom a raktáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm be minden gabonámat és minden javamat,


verse #19

és azt mondom majd magamnak: ’Nagy vagyonod van sok évre felhalmozva. Pihenjél, egyél, igyál, élvezd az életet!’«


verse #20

Isten azonban ezt mondta neki: »Esztelen, még az éjjel meghalsz. Kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?«


verse #21

Így jár az, aki kincset halmoz fel önmagának, de Isten szemében nem gazdag.”


verse #22

Ezután így szólt a tanítványaihoz: „Ezért azt mondom nektek, hogy ne aggódjatok tovább az életetek miatt, hogy mit fogtok enni, vagy a testetek miatt, hogy mit fogtok viselni.


verse #23

Mert az élet többet ér, mint az eledel, és a test, mint az öltözék.


verse #24

Figyeljétek meg a hollókat: se nem vetnek, se nem aratnak, és nincsen se pajtájuk, se raktáruk, Isten mégis táplálja őket. Hát nem értek ti sokkal többet a madaraknál?


verse #25

Ki az közületek, aki aggódásával egy kicsit is meg tudja hosszabbítani az életét?


verse #26

Ha tehát még egy ilyen kis dolgot sem tudtok megtenni, miért aggódnátok a többi dolog miatt?


verse #27

Figyeljétek meg, hogyan növekednek a liliomok: nem is fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon még dicsősége teljében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.


verse #28

Ha pedig a mezőn a növényzetet, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, mennyivel inkább titeket, ti kishitűek!


verse #29

Ne nyugtalankodjatok hát tovább amiatt, hogy mit fogtok enni, és mit fogtok inni, és hagyjatok fel a túlzott aggodalmaskodással,


verse #30

mert mindezekért a világ nemzetei törik magukat, a ti Atyátok viszont tudja, hogy szükségetek van ezekre.


verse #31

Ehelyett állandóan az ő királysága legyen az első helyen az életetekben, és akkor ezeket a dolgokat megadja nektek Isten.


verse #32

Ne félj, kicsiny nyáj, mert az Atyátok helyesnek látta, hogy nektek adja a királyságot.


verse #33

Adjátok el javaitokat, és adjatok irgalmas adományokat. Szerezzetek elnyűhetetlen erszényeket, maradandó kincset az égben, ahová tolvaj nem jut, és ahol moly sem tesz kárt semmiben.


verse #34

Mert ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is.


verse #35

Legyetek felöltözve, álljatok készen, égjen a lámpátok,


verse #36

és legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, hogy az uruk visszatérjen a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, rögtön ajtót nyithassanak neki.


verse #37

Boldogok azok a rabszolgák, akiket az úr, amikor megjön, virrasztva talál! Biztosak lehettek benne, hogy átöltözik egy szolgának a ruhájába, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és szolgál nekik.


verse #38

És ha a második őrszolgálatkor jön meg, vagy akár a harmadik őrszolgálatkor, és virrasztva találja őket, boldogok!


verse #39

De gondoljatok bele, ha a házigazda tudta volna, melyik órában jön a tolvaj, nem hagyta volna, hogy betörjenek a házába.


verse #40

Ti is álljatok készen, mert olyan órában jön az Emberfia, amelyben nem tartjátok valószínűnek.”


verse #41

Ekkor Péter így szólt: „Uram, csak nekünk mondod ezt a szemléltetést, vagy mindenki másnak is?”


verse #42

Az Úr pedig ezt mondta: „Ki valójában a hű sáfár, az értelmes, akit az ura kinevez majd a szolgákból álló személyzete fölé, hogy mindig megadja nekik részüket az eledelből a kellő időben?


verse #43

Boldog ez a rabszolga, ha az ura ilyen munkában találja őt, amikor eljön!


verse #44

Biztosak lehettek benne, hogy mindene fölé kinevezi.


verse #45

De ha ez a rabszolga azt mondaná valamikor is magában: »Késik az én uram«, és verni kezdené a szolgákat meg a szolgálólányokat, és elkezdene enni, inni és lerészegedni,


verse #46

akkor olyan napon jön meg ennek a rabszolgának az ura, amelyen nem várja őt, és olyan órában, amelyet nem tud, és megbünteti őt a legnagyobb szigorral, és a hűtlenek sorsára juttatja.


verse #47

Akkor arra a rabszolgára, aki értette ugyan ura akaratát, de nem készült fel annak jövetelére, vagy nem tett eleget a kérésének, sok ütést mérnek.


verse #48

Amelyik viszont nem értette, és úgy tett ütéseket érdemlő dolgokat, arra keveset mérnek. Bizony, mindenkitől, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, és akire sokat bíztak, attól a szokottnál többet fognak követelni.


verse #49

Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön, és mi mást is kívánhatnék, ha már lángra lobbant?


verse #50

Igen, van egy keresztség, amellyel meg kell keresztelkednem; mennyire gyötrődöm, míg meg nem történik!


verse #51

Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Semmiképpen – mondom nektek –, hanem inkább megosztottságot.


verse #52

Mert mostantól fogva egy házban öten lesznek, akik ellentétbe kerülnek, három kettővel, és kettő hárommal.


verse #53

Ellentétbe kerül az apa a fiúval és a fiú az apával, az anya a lánnyal és a lány az anyával, az anyós a mennyel és a meny az anyóssal.”


verse #54

Azután még ezt is mondta a sokaságnak: „Amikor látjátok, hogy felhők jelennek meg nyugaton, rögtön ezt mondjátok: »Vihar jön«, és úgy is lesz.


verse #55

És amikor azt látjátok, hogy déli szél fúj, ezt mondjátok: »Hőség lesz«, és bekövetkezik.


verse #56

Képmutatók, ha a föld és az ég jelenségeiből meg tudjátok állapítani, hogy milyen idő lesz, a mostani időszak jelentőségét miért nem tudjátok megállapítani?


verse #57

Miért nem ítélitek meg magatok, mi az igazságos?


verse #58

Amikor például peres ellenfeleddel az egyik vezető tisztviselőhöz tartasz, már útközben kezdd el rendezni a vele folytatott vitát, nehogy a bíró elé vigyen, a bíró meg átadjon a bírósági tisztviselőnek, a bírósági tisztviselő pedig börtönbe vessen.


verse #59

Mondom neked, semmiképpen nem kerülsz ki onnan, míg az utolsó fillérig vissza nem fizetsz mindent.”

Chapters:


Books