Józsué

Chapters:

… 3 4 5 6 7 …   ⇤ ← 5 → ⇥

verse #1

Amikor a Jordán nyugati oldalán lévő amoriták összes királya és a tenger mellett lakó kánaániták összes királya meghallotta, hogy Jehova felszárította a Jordán vizét az izraeliták előtt, míg át nem keltek, akkor félni kezdtek, és elszállt a bátorságuk az izraeliták miatt.

verse #2

Ekkor Jehova így szólt Józsuéhoz: „Készíts magadnak kovakőből késeket, és metéld körül az izraelita férfiakat.”

verse #3

Józsué tehát készített kovakőből késeket, és körülmetélte az izraelita férfiakat Gibeát-Haáralótnál.

verse #4

A következők miatt metélte körül őket Józsué: Minden férfi, aki kijött Egyiptomból, minden hadköteles férfi meghalt a pusztában az úton, miután kijöttek Egyiptomból.

verse #5

Mindenki, aki kijött Egyiptomból, körül volt metélve, de akik a pusztában születtek az úton, miután kijöttek Egyiptomból, azokat nem metélték körül.

verse #6

Az izraeliták 40 évig vándoroltak a pusztában, míg meg nem halt az egész nemzet, mármint a hadköteles férfiak, akik kijöttek Egyiptomból, és akik nem engedelmeskedtek Jehovának. Jehova megesküdött, hogy nem engedi nekik, hogy meglássák a tejjel és mézzel folyó földet, mely felől Jehova megesküdött az ősapáiknak, hogy a népének adja.

verse #7

Ezért a fiaikat vitte be arra a földre helyettük. Ők viszont körülmetéletlenek voltak. Mivel nem metélték körül őket az úton, Józsué körülmetélte őket.

verse #8

Amikor befejezték az egész nemzet körülmetélését, a férfiak a táborban maradtak, és pihentek, míg fel nem gyógyultak.

verse #9

Azután Jehova ezt mondta Józsuénak: „Ma vetettem véget annak, hogy az egyiptomiak gyalázzanak titeket!” Ezért azt a helyet Gilgálnak nevezték el, és így is hívják mind a mai napig.

verse #10

Az izraeliták Gilgálban maradtak, és megtartották a pászkát a hónap 14. napján, este, Jerikó kietlen síkságán.

verse #11

És a pászka utáni napon elkezdték enni a föld termését, kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonát.

verse #12

Attól a naptól fogva, hogy a föld termését ették, nem volt többé mannájuk az izraelitáknak. Abban az évben Kánaán földjének a termését kezdték el enni.

verse #13

Egyszer, amikor Józsué Jerikó közelében volt, felnézett, és látta, hogy ott áll előtte egy férfi kivont karddal a kezében. Józsué odament hozzá, és megkérdezte tőle: „A mi oldalunkon állsz, vagy az ellenségeinkén?”

verse #14

A férfi így felelt: „Nem úgy van, ahogy gondolod. Jehova seregének a fejedelme vagyok.” Erre Józsué meghajolt előtte, arccal a földre borult, és ezt kérdezte: „Mit akar mondani az én uram a szolgájának?”

verse #15

Jehova seregének a fejedelme pedig így válaszolt Józsuénak: „Vedd le a sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz.” És Józsué azonnal így tett.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24