⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Józsué

chapter 2


Chapters:


verse #1

Azután Józsué, Nún fia titokban elküldött Sittimből két kémet, és ezt mondta nekik: „Menjetek, kémleljétek ki azt a földet, különösen Jerikót.” Elmentek hát, és egy prostituált nő, Ráháb házához értek, és megszálltak nála.


verse #2

Közben ezt jelentették Jerikó királyának: „Izraelita férfiak jöttek az éjjel, hogy kikémleljék a földet!”


verse #3

Jerikó királya erre ezt üzente Ráhábnak: „Add ki a férfiakat, akik a házadban szálltak meg, mert azért jöttek, hogy kikémleljék az egész földet!”


verse #4

De az asszony elrejtette a két férfit. Ezt mondta hát a követeknek: „Igen, jártak nálam azok a férfiak, de nem tudtam, honnan valók.


verse #5

Sötétedéskor pedig, amikor éppen zárták a kapukat, a férfiak kimentek. Nem tudom, hova mentek. De ha gyorsan utánuk siettek, még utolérhetitek őket!”


verse #6

(Ő azonban felvitte a két férfit a tetőre, és elrejtette őket a lenszárak közé, melyeket a tetőn sorba rakott.)


verse #7

Az emberek pedig üldözőbe vették a kémeket. Elindultak a Jordán felé, a gázlók irányába. Miután az üldözők kiértek a városból, a kaput azonnal bezárták mögöttük.


verse #8

Mielőtt a két férfi lefeküdt volna aludni, Ráháb felment hozzájuk a tetőre.


verse #9

Így szólt a férfiakhoz: „Tudom, hogy Jehova nektek fogja adni ezt a földet. Rettegünk tőletek. Az ország minden lakójának elszállt a bátorsága miattatok,


verse #10

mert hallottuk, hogyan szárította fel előttetek Jehova a Vörös-tenger vizét, amikor kijöttetek Egyiptomból, és hogy mit tettetek az amoriták két királyával, hogy Szihont és Ógot, akik a Jordán másik oldalán laktak, elpusztítottátok.


verse #11

Amikor hallottuk mindezt, félni kezdtünk, és elszállt a bátorságunk miattatok, mert Jehova, a ti Istenetek az Isten fent az égben és lent a földön!


verse #12

És most, kérlek, esküdjetek meg nekem Jehovára, hogy mivel kedvesen bántam veletek, ti is kedvesen bántok majd apám háznépével. Adjatok nekem valami biztosítékot arra, hogy megtartjátok a szavatokat.


verse #13

Hagyjátok életben apámat, anyámat, a testvéreimet és mindazokat, akik hozzájuk tartoznak. Mentsetek meg minket, nehogy meghaljunk!”


verse #14

A férfiak erre így feleltek neki: „Inkább mi haljunk meg, mint ti! Ha nem áruljátok el a tervünket, akkor hűek leszünk a szavunkhoz, és kedvesen bánunk veletek, amikor Jehova nekünk adja ezt a földet.”


verse #15

Ezután Ráháb egy kötélen leengedte őket az ablakán át, mert a háza a városfalon volt.


verse #16

És ezt mondta nekik: „Menjetek a hegyekbe, és rejtőzzetek ott el három napig, hogy akik üldöznek titeket, rátok ne találjanak. Majd amikor az üldözőitek visszatérnek, mehettek az utatokra.”


verse #17

A férfiak pedig ezt mondták neki: „Csak akkor kötelez minket a neked tett eskünk,


verse #18

ha ezt a skarlátvörös kötelet, amelyen leengedtél minket, az ablakodba kötöd, amikor bejövünk erre a földre. Hívd a házadba apádat, anyádat, a testvéreidet és apád egész háznépét.


verse #19

Ha valaki kimegy a házad ajtaján, ő maga lesz a felelős a haláláért, nem mi. Ha viszont valakit baj ér, pedig ott maradt veled a házadban, akkor az ő haláláért mi felelünk.


verse #20

De ha elárulod a tervünket, akkor nem kötelez minket az eskünk, melyre megkértél bennünket.”


verse #21

Ráháb erre így felelt: „Legyen úgy, ahogy mondjátok.”

Ekkor elküldte őket, azok pedig elmentek. Ezután odakötötte a skarlátvörös kötelet az ablakba.


verse #22

A férfiak tehát elmentek a hegyekbe, és ott maradtak három napig, amíg az üldözőik vissza nem tértek. Minden úton keresték őket, de sehol sem találtak rájuk.


verse #23

A két férfi aztán lejött a hegyekből, átkelt a folyón, és visszament Józsuéhoz, Nún fiához. Elmeséltek neki mindent, ami velük történt.


verse #24

Ezt mondták Józsuénak: „Jehova az egész földet nekünk adja. Az ország minden lakójának elszállt a bátorsága miattunk.”

Chapters:


Books