⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Mózes negyedik könyve

chapter 21


Chapters:


verse #1

Amikor meghallotta a kánaáni Arád királya, aki a Negebben lakott, hogy megjött Izrael az atárimi úton, megtámadta Izraelt, és foglyul ejtett néhányakat közülük.


verse #2

Izrael ezért megfogadta Jehovának: „Ha a kezembe adod ezt a népet, akkor elpusztítom a városaikat.”


verse #3

Jehova meghallgatta az izraelitákat, kiszolgáltatta nekik a kánaánitákat, ők pedig elpusztították őket és a városaikat. Ezért Hormának nevezték el azt a helyet.


verse #4

Miközben folytatták útjukat a Hór-hegytől a Vörös-tenger útján, hogy megkerüljék Edom földjét, a nép kifáradt az úttól.


verse #5

És a nép folyton Isten és Mózes ellen beszélt: „Miért hoztatok fel minket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hisz nincs se ennivaló, se víz, és már megutáltuk ezt az undorító kenyeret.”


verse #6

Jehova ezért mérges kígyókat küldött a nép közé, és azok megmarták az izraelitákat, úgyhogy sokan meghaltak közülük.


verse #7

A nép végül Mózeshez ment, és ezt mondta: „Vétkeztünk, mert Jehova ellen és teellened beszéltünk. Járj közben értünk Jehovánál, hogy távolítsa el a kígyókat.” Mózes pedig közbenjárt a nép érdekében.


verse #8

Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Készíts egy mérges kígyót, és tedd azt egy oszlopra. Ha valakit megmar egy kígyó, nézzen az oszlopon lévő kígyóra, és életben marad.”


verse #9

Mózes rögtön készített egy rézkígyót, és egy oszlopra tette. Ha megmart valakit egy kígyó, de ránézett a rézkígyóra, akkor életben maradt.


verse #10

Az izraeliták ezután útnak indultak, majd letáboroztak Obótban.


verse #11

Azután elindultak Obótból, és letáboroztak Ijé-Abárimban, a keletre fekvő pusztában, mely Moáb előtt van.


verse #12

Onnan is továbbmentek, és letáboroztak a Zered völgyénél.


verse #13

Onnan útnak indultak, és letáboroztak az Arnon vidékén, amely az amoriták határától kezdődő pusztában van. Az Arnon egyébként Moáb határa, Moáb és az amoriták között.


verse #14

Ezért mondja a Jehova háborúiról szóló könyv: „Váheb Szufában és az Arnon völgyei,


verse #15

a völgyek torkolata, amely Ar települése felé nyúlik, és Moábot határolja.”


verse #16

Utána Beérbe mentek. Ez az a kút, amelyről Jehova ezt mondta Mózesnek: „Gyűjtsd össze a népet, hadd adjak nekik vizet.”


verse #17

Akkor énekelte Izrael ezt az éneket:
„Buzogj fel, te kút! Feleljetek rá énekszóval!


verse #18

Kút, melyet fejedelmek ástak. A nép előkelői ásták ki
vezéri pálcával és a saját pálcájukkal.”
Majd a pusztából Mattánába mentek,


verse #19

aztán Mattánából tovább Nahalielbe, és Nahalielből tovább Bámótba.


verse #20

Bámótból pedig továbbmentek a völgybe, amely Moáb területén van, a Piszga tetején, amely a Jesimonra néz.


verse #21

Izrael ekkor követeket küldött Szihonhoz, az amoriták királyához, ezzel az üzenettel:


verse #22

„Hadd menjünk át a területeden. Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlőbe. Egyetlen kútból sem iszunk vizet. A Király útján vonulunk, míg át nem jutunk a területeden.”


verse #23

Szihon azonban nem engedte meg Izraelnek, hogy átmenjen a területén, hanem összegyűjtötte az egész népet, és kiment Izrael ellen a pusztába. Elment Jahácba, és megtámadta Izraelt.


verse #24

Izrael ekkor legyőzte karddal, és birtokba vette a földjét az Arnontól a Jabbókig, közel az ammonitákhoz, Jázer ugyanis az ammoniták területének a határán fekszik.


verse #25

Izrael tehát elfoglalta ezeket a városokat. Letelepedett az összes amorita városban, így Hesbonban, és a környező városokban is.


verse #26

Hesbon Szihonnak, az amoriták királyának a városa volt. Ő korábban Moáb királyával harcolt, és elfoglalta az összes földjét egészen az Arnonig.


verse #27

Ezért született ez a gúnyvers:
„Gyertek csak Hesbonba!
Épüljön fel Szihon városa, és legyen szilárd az alapja.


verse #28

Mert tűz jött ki Hesbonból, láng Szihon városából.
Megemésztette a moábi Art, az Arnon magaslatainak urait.


verse #29

Jaj neked Moáb! El fogsz veszni, Kámos népe!
Ő a fiait menekültté teszi, és lányait fogságba adja az amoriták királyának, Szihonnak.


verse #30

Lőjünk hát rájuk!
Hesbon el fog pusztulni egészen Dibonig.

Pusztítsuk el egészen Nófáig,
tűz emészt egészen Medebáig.”


verse #31

Izrael tehát letelepedett az amoriták földjén.


verse #32

Mózes ekkor kémeket küldött Jázerbe. Az izraeliták elfoglalták a környező városokat, és kiűzték az ott lévő amoritákat.


verse #33

Azután megfordultak, és felmentek a Básáni úton. Eléjük ment Óg, Básán királya, az egész népével, hogy megütközzön velük Edreinél.


verse #34

Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Ne félj tőle, mert a segítségemmel legyőzöd őt az egész népével együtt, és elfoglalod a földjét. Tedd vele azt, amit Szihonnal, az amoriták királyával tettél, aki Hesbonban lakott.”


verse #35

Megölték őt, a fiait és az egész népét, úgyhogy senki sem maradt életben közülük, és elfoglalták a földjét.

Chapters:


Books