⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Mózes negyedik könyve

chapter 16


Chapters:


verse #1

Ezután Kórah, annak a Jichárnak a fia, aki Lévi fiának, Kehátnak a fia, összefogott Dátánnal, Abirámmal (Eliáb fiaival) és Ónnal (Pélet fiával), akik egyébként Rúben fiai voltak.


verse #2

Felkeltek Mózes ellen 250 izraelita férfival együtt, akik a közösség fejedelmei voltak, tekintélyes férfiak, akiket kiválasztottak a gyülekezetből.


verse #3

Összegyűltek hát Mózes és Áron ellen, és ezt mondták nekik: „Elegünk van belőletek! Mindenki szent, az egész közösség, és Jehova közöttük van! Miért emelitek hát magatokat Jehova gyülekezete fölé?”


verse #4

Amikor Mózes ezt meghallotta, azonnal arcra borult.


verse #5

Így szólt Kórahhoz és a társaihoz: „Reggel Jehova tudatja majd, ki tartozik hozzá, ki szent, és ki járuljon elé. Az járuljon elé, akit kiválaszt.


verse #6

Tegyétek a következőt: Kórah, az összes társaddal együtt fogjatok tűztartókat,


verse #7

tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rájuk füstölőszert Jehova előtt holnap, és akit Jehova kiválaszt, az a szent. Lévi fiai, túl messzire mentetek!”


verse #8

Mózes ezután ezt mondta Kórahnak: „Lévi fiai, kérlek, hallgassatok meg!


verse #9

Hát semmit sem jelent nektek, hogy Izrael Istene elkülönített titeket Izrael közösségéből? Hogy megengedte, hogy elé járuljatok, és Jehova hajlékánál végezzetek szolgálatot? Hogy a közösség élén állhattok, hogy szolgáljátok őket?


verse #10

Vagy az, hogy elhívott téged, hogy a közelében legyél a testvéreiddel, Lévi fiaival együtt? Most már a papi tisztségre is törekszetek?


verse #11

Ezért te és az összegyűlt társaid valójában Jehova ellen vagytok. Mert ki Áron, hogy ellene zúgolódtok?”


verse #12

Később Mózes elküldött Dátánért és Abirámért, Eliáb fiaiért, de azok ezt mondták: „Nem megyünk!


verse #13

Épp elég, hogy elhoztál minket egy tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában! Most még magadnak akarsz minden hatalmat is?


verse #14

Nem is vittél be minket semmilyen tejjel és mézzel folyó földre, és nem adtál nekünk örökségül szántóföldet és szőlőt! Ki akarod szúrni ezeknek az embereknek a szemét? Nem megyünk!”


verse #15

Mózes erre nagyon megharagudott, és ezt mondta Jehovának: „Ne fordulj a gabonaáldozatuk felé! Egyetlen szamarat sem vettem el tőlük, és egyiküknek sem ártottam!”


verse #16

Majd Mózes ezt mondta Kórahnak: „Holnap a társaiddal együtt jelenj meg Jehova előtt! Te, ők és Áron.


verse #17

Mind a 250 férfi vegye a tűztartóját, tegyen rá füstölőszert, és mutassa be a tűztartóját Jehova előtt. Te meg Áron is mutassátok be a tűztartótokat.”


verse #18

Fogta hát mindegyikük a tűztartóját, tüzet tett rá, arra pedig füstölőszert, és Mózessel meg Áronnal együtt odaálltak a találkozás sátrának a bejáratához.


verse #19

Amikor Kórah összegyűjtötte a társait ellenük a találkozás sátrának a bejáratához, Jehova dicsősége megjelent az egész közösségnek.


verse #20

Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek és Áronnak:


verse #21

„Váljatok külön ettől a csoporttól, hogy egy szempillantás alatt végezzek velük!”


verse #22

Erre ők arcra borultak, és ezt mondták: „Ó, Isten, aki életet adsz minden embernek! Egyetlen ember bűne miatt az egész közösségre megharagszol?”


verse #23

Jehova erre így felelt Mózesnek:


verse #24

„Mondd meg a közösségnek: »Menjetek el Kórah, Dátán és Abirám sátra körül mindenhonnan!«”


verse #25

Mózes ezután Izrael véneivel együtt odament Dátánhoz és Abirámhoz,


verse #26

és így szólt a közösséghez: „Kérlek titeket, húzódjatok félre ezeknek a gonosz embereknek a sátrától, és ne érintsetek semmit sem, ami az övék, nehogy meghaljatok a bűneik miatt.”


verse #27

Azonnal el is mentek Kórah, Dátán és Abirám sátra mellől, minden oldalról. Dátán és Abirám pedig kijöttek, és megálltak a sátruk bejárata előtt a feleségeikkel, a fiaikkal és a kisgyermekeikkel együtt.


verse #28

Mózes azután ezt mondta: „A következőkből fogjátok megtudni, hogy Jehova küldött, hogy megtegyem mindezeket, és nem a magam akaratát viszem véghez:


verse #29

Ha ezek az emberek természetes halállal halnak meg, mint minden ember, és olyan büntetést kapnak, mint mindenki más, akkor nem Jehova küldött engem.


verse #30

De ha Jehova valami rendkívülit tesz velük, ha a föld megnyílik, és mindenükkel együtt elnyeli őket, és élve kerülnek a sírba, akkor meg fogjátok tudni, hogy ezek a férfiak tiszteletlenek voltak Jehovával.”


verse #31

Amint elmondta ezeket, kettéhasadt alattuk a föld.


verse #32

Megnyílt a föld, és elnyelte őket, a háznépüket, és mindenkit, aki Kórahhoz tartozott, a vagyonukkal együtt.


verse #33

Ők és minden hozzátartozójuk élve került a sírba, és a föld betemette őket, úgyhogy meghaltak.


verse #34

A körülöttük levő izraeliták mind elfutottak az ordítozásuk miatt, és ezt mondták: „Félünk, hogy a föld minket is elnyel!”


verse #35

Ezután tűz jött ki Jehovától, és megemésztette a füstölőszert felajánló 250 férfit.


verse #36

Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek:


verse #37

„Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy vegye ki a tűzből a tűztartókat, mert szentek. Azt is mondd meg neki, hogy szórja szét a tüzet.


verse #38

Azoknak a tűztartóiból, akik az életükkel fizettek a bűnükért, készítsenek vékony fémlapokat az oltár beborítására, mert Jehova előtt mutatták be azokat, és ezért szentek lettek. Legyenek azok figyelmeztető jelek az izraelitáknak.”


verse #39

Eleázár pap pedig fogta a réz tűztartókat, amelyeket azok mutattak be, akik elégtek, és vékonyra verte a tűztartókat, hogy be lehessen borítani velük az oltárt,


verse #40

ahogy Jehova mondta neki Mózes által. Ez arra emlékeztette az izraelitákat, hogy olyan ember, aki nem jogosult rá, és nem Áron utódja, ne járuljon Jehova elé füstölőszert égetni, és hogy senki se váljon olyanná, mint Kórah és a társai.


verse #41

Az izraeliták egész közössége már másnap zúgolódni kezdett Mózes és Áron ellen, és ezt mondták: „Ti öltétek meg Jehova népét!”


verse #42

Amikor a közösség összegyűlt Mózes és Áron ellen, a találkozás sátra felé fordultak, és azt látták, hogy betakarta azt a felhő, és megjelent Jehova dicsősége.


verse #43

Mózes és Áron a találkozás sátra elé ment,


verse #44

és Jehova így szólt Mózeshez:


verse #45

„Álljatok félre ettől a közösségtől, hadd végezzek velük egy szempillantás alatt!” Erre ők arcra borultak.


verse #46

Mózes ekkor ezt mondta Áronnak: „Fogd a tűztartót, tegyél bele tüzet az oltárról, és tegyél rá füstölőszert. Siess! Menj a közösséghez, és végezz engesztelést értük, mert Jehova megharagudott rájuk. A csapás már megkezdődött!”


verse #47

Áron azonnal fogta a tűztartót, ahogy Mózes mondta, és futott a gyülekezet közé, mert a csapás már megkezdődött a nép között. Rátette a tűztartóra a füstölőszert, és hozzálátott, hogy engesztelést végezzen a népért.


verse #48

A halottak és az élők között állt, és a csapás végül megszűnt.


verse #49

Azokon kívül, akik Kórah miatt haltak meg, 14 700-an vesztették életüket a csapás során.


verse #50

Amikor Áron végül visszatért Mózeshez a találkozás sátrának a bejáratához, a csapás megszűnt.

Chapters:


Books