⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Mózes negyedik könyve

chapter 15


Chapters:


verse #1

Jehova még ezt is mondta Mózesnek:


verse #2

„Beszélj az izraelitákkal, és mondd meg nekik: »Amikor majd bementek a földre, amelyet nektek adok, hogy ott lakjatok,


verse #3

és tűzáldozatot mutattok be Jehovának a nyájból vagy a csordából – legyen az égőáldozat, önkéntes vagy különleges fogadalmi áldozat, vagy olyan áldozat, amelyet az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeitek alatt mutattok be, hogy kellemes illat szálljon fel Jehovához –,


verse #4

akkor aki bemutatja az áldozatát, mutasson be Jehovának gabonaáldozatot is, egytized éfa finomlisztből, egynegyed hin olajjal keverve.


verse #5

Ezenkívül az égőáldozat, illetve minden egyes feláldozott hím bárány mellé ajánlj fel egynegyed hin bort italáldozatként.


verse #6

A kos mellé pedig mutass be gabonaáldozatként kéttized éfa finomlisztet összekeverve egyharmad hin olajjal.


verse #7

És mutass be egyharmad hin bort italáldozatként. Kellemes illat ez Jehovának.


verse #8

De ha a csordából ajánlasz fel egy hím állatot égőáldozatként, különleges fogadalmi áldozatként vagy közösségi áldozatként Jehovának,


verse #9

akkor mutass be a csordából való hím állattal együtt gabonaáldozatként háromtized éfa finomlisztet összekeverve fél hin olajjal.


verse #10

És mutass be fél hin bort italáldozatként. Kellemes illatú tűzáldozat ez Jehovának.


verse #11

Így tegyetek mindig, amikor bikát, kost, hím bárányt vagy kecskét áldoztok fel.


verse #12

Bármennyi áldozatot mutassatok is be, ugyanezt tegyétek mindegyikkel, attól függően, hogy hányat mutattok be.


verse #13

Minden izraelita így mutassa be a tűzáldozatot. Kellemes illat ez Jehovának.


verse #14

Ha a köztetek lakó idegen vagy az, aki már hosszú ideje köztetek él, kellemes illatú tűzáldozatot mutat be Jehovának, akkor úgy mutassa be, ahogy ti.


verse #15

Ugyanaz a rendelet érvényes rátok is, akik a gyülekezethez tartoztok, és a köztetek lakó bevándorlókra is. Hosszú időkre szóló rendelet lesz ez nemzedékeiteknek. A bevándorlók ugyanolyanok legyenek Jehova előtt, mint ti.


verse #16

Ugyanaz a törvény és bírói döntés legyen érvényes rátok és a köztetek lakó bevándorlókra.«”


verse #17

Jehova ezt mondta még Mózesnek:


verse #18

„Beszélj az izraelitákkal, és mondd el nekik: »Amikor bementek arra a földre, amelyre beviszlek titeket,


verse #19

és esztek annak a földnek a kenyeréből, akkor adjatok adományt Jehovának.


verse #20

Adjatok adományként karika formájú kenyeret az első durva őrlésű lisztetekből. Úgy adjátok azt, mint a szérű adományát.


verse #21

Az első durva őrlésű lisztetekből adjatok adományt Jehovának nemzedékeken át.


verse #22

A következőket kell tenni, ha tévedésből nem tesztek eleget ezeknek a parancsoknak, melyeket Jehova mondott Mózesnek,


verse #23

vagyis mindannak, amit Jehova parancsolt nektek Mózes által, és attól a naptól fogva érvényes nemzedékeken át, hogy Jehova parancsba adta:


verse #24

Ha ez tévedésből történt, úgy, hogy a közösség nem tudott róla, akkor az egész közösség a szokásos eljárás szerint mutasson be egy fiatal bikát kellemes illatú égőáldozatként Jehovának, az ahhoz tartozó gabonaáldozattal és italáldozattal együtt, valamint egy kecskegidát bűnért való áldozatként.


verse #25

A pap végezzen engesztelést az izraeliták egész közösségéért, és Isten megbocsát nekik, mert tévedtek, és mert tűzáldozatot hoztak Jehovának, illetve bűnért való áldozatot is hoztak Jehova elé a tévedésük miatt.


verse #26

És Isten meg fog bocsátani az izraeliták egész közösségének és a köztük lakó bevándorlóknak, mert tévedésből tette ezt a nép.


verse #27

Ha valaki tévedésből vétkezik, mutasson be egy első életévében levő nőstény kecskét bűnért való áldozatként.


verse #28

És a pap végezzen engesztelést azért a személyért, aki tévedésből, nem szándékosan vétkezett Jehova előtt, és ő meg fog bocsátani neki.


verse #29

Ugyanaz a törvény vonatkozzon az izraelitákra és a köztetek lakó bevándorlókra abban az esetben, ha valaki nem szándékosan tesz valamit.


verse #30

De aki szándékosan követ el bűnt – akár izraelita, akár bevándorló –, az Jehovát gyalázza. Meg kell ölni, és így el lesz távolítva a népéből.


verse #31

Mivel ez az ember megvetette Jehova szavát, és megszegte a parancsát, mindenképpen meg kell ölni. Felelni fog a vétkéért.«”


verse #32

Amikor az izraeliták a pusztában voltak, rajtakaptak egy embert, amint fát szedegetett sabbatnapon.


verse #33

Akik rajtakapták, felvitték Mózes, Áron és az egész közösség elé.


verse #34

Őrizetbe vették, mert nem volt törvény arról, hogy mit kell vele tenni.


verse #35

Jehova ezt mondta Mózesnek: „A férfinak mindenképpen meg kell halnia. Kövezze őt meg az egész közösség a táboron kívül.”


verse #36

Kivitte hát az egész közösség a táboron kívülre, és ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, megkövezték, és meghalt.


verse #37

Jehova még ezt mondta Mózesnek:


verse #38

„Beszélj az izraelitákkal, és mondd meg nekik, hogy készítsenek a ruháik aljára rojtozott szegélyt, a rojtozott szegély fölé pedig tegyenek kék zsinórt. Így legyen ez nemzedékeken át.


verse #39

»Legyen a ruháitokon ilyen rojtozott szegély, hogy a szemetek előtt legyen, hogy ne feledkezzetek meg Jehova parancsairól, és tartsátok meg azokat. Ne menjetek a szívetek és a szemetek után, mert az odavezet, hogy hűtlenek lesztek hozzám.


verse #40

Azért adom ezt az utasítást nektek, hogy segítsen emlékeznetek minden parancsomra, és teljesítsétek azokat, és szentek legyetek a ti Isteneteknek.


verse #41

Én vagyok Jehova, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek. Én vagyok Jehova, a ti Istenetek.«”

Chapters:


Books